Századok – 1984

TÖRTÉNETI IRODALOM - A Huszadik Század körének történetfelfogása (Ism.: Pótó János) 1276

1276 TÖRTÉNETI IRODALOM konfliktus kiváltója lett a két generáció között. A problémákat azután tovább növelték, és egyben annak új dimenziókat adtak az 1945 után érkezett új bevándorlók - mutat rá a szerző' a Kitekintésben. Puskás Julianna nagyméretű monográfiája kétségtelenül kiemelkedő egyéni tudományos teljesítmény, amely alapvető kézikönyve lesz a hazai amerikanisztikai kutatásoknak. (Egyidejűleg megjelent angol nyelvű kiadása révén eredményei felszívódnak majd a téma nemzetközi irodalmába is.) A munka értékét növeli, hogy szerzője a maga és a nyomdokait követő kutatók számára ki is jelöli a már most látható és elvégzendő feladatokat. Így figyelmeztet az itthon maradottak Amerika-képének megismerésére (129.), az amerikai magyarság településtörténetének további kutatására (198.), a magyar kormány század eleji „amerikai akció"-jának vizsgálatára (266.), az amerikai nemzetiségi lapok nacionalizmusának összevetésére (301.) és az itthonról szubvencionált lapok kapcsolatainak vizsgálatára (302.), a magyar munkásmozgalmi csoportok amerikai tevékenységének monografikus feldolgozására (340.), a második generáció beilleszkedésének, mobilitásának és gyors adaptációjának vizsgálatára (392.), a 45-ösök és az 56-osok történetének kutatására (408.). Végezetül még egy megjegyzés: az ismertetett mű valójában két munkát rejt magában. Az egyik a téma monografikus feldolgozása, a másik az amerikai magyarság történetének legfontosabb statisztikai, kronológiai és könyvészeti adatait tartalmazza, amelyek maguk is önálló kötetet tennének ki. Együttes megjelentetésük jelentősen növeli a monográfia értékét és egyben hitelét is. Urban Aladár A HUSZADIK SZÁZAD KÖRÉNEK TÖRTÉNETFELFOGÁSA Válogatta, sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta Pók Attila Gondolat, 1982. 433 1. Történetírók tára - történetírók nélkül! — mondhatnánk kis túlzással a sorozat egyik új kötetéről, mely nem egy szerző, hanem egy ideológiai-politikai irányzat, nevezetesen a polgári radikalizmus történetfelfogását kívánja bemutatni a csoport folyóirata, a Huszadik Század történeti jellegű cikkei alapján. A századdal egyidős folyóirat szerzői ugyanis — talán az egy Ágoston Péter kivételével - nem hivatásos történészek, nem történetírók, hanem szociológusok, politikusok, publicisták. Ennek következtében a kötetben szereplő írások sem a szó hagyományos értelmében vett szaktörténeti munkák, hanem inkább a történeti publicisztika körébe sorolhatók. Ráadásul a Huszadik Század sem tekinthető történeti folyóiratnak. Miért indokolt mégis a Huszadik Század körének történetfelfogásáról beszélni? Egyáltalán „lehet-e egy folyóiratnak történetfelfogása? " — teszi fel a kérdést a kötetet sajtó alá rendező Pók Attila bevezetőjében, s rögtön válaszol is rá: „Igen, annyiban, amennyiben kizárólagos fórumot ad egy felfogás képviselőinek, és így az utókor számára valamely irányzat néha egyet jelenthet azzal a folyóirattal, amely lehetővé tette a rá jellemző nézetek publikálását. Ilyen alapon beszélhetünk a Huszadik Század történetfelfogásáról; ezt a folyóiratot ugyanis saját kora és az utókor is egyértelműen a magyarországi polgári radikalizmus fórumaként tartotta számon." Csakhogy a polgári radikalizmus politikai és nem történeti, azaz nem szaktudományos irányzat. Vajon szükségszerű-e, hogy egy politikai-ideológiai irányzatnak a történetszemlélete is homogén legyen? Ε szempontból válik lényegessé az írások műfaja. Tudományos publicisztika. Ezt a címet adta Jászi Oszkár a Huszadik Század beköszöntő, programadó cikkeként megjelent írásának. Publicisztika azért, mert így „az egész társadalom hatékony közreműködését teszi lehetővé a társas ügyekben", s tudományos, mert nem áll meg a jelenségek feltárásánál, „hanem a távolabbi, a rejtett, az egyetemes okokat keresi". Tudományos publicisztika, történeti publicisztika tehát, mely elsősorban abban különbözik a szaktörténeti munkáktól, hogy nem egy korszak vagy problémakör teljes és árnyalt bemutatását tűzi ki célul, hanem a jelen — saját kora - megoldatlan kérdéseinek történelmi