Századok – 1984

TÖRTÉNETI IRODALOM - Takács Lajos: A Kis-Balaton és környéke (Ism.: Vörös Károly) 1270

1270 TÖRTÉNETI IRODALOM TAKÁCS LAJOS A KIS-BALATON ÉS KÖRNYÉKE Somogyi Almanach 27-29. szám 207 1. Takács Lajos kötete a Kis-Balatonnak és környékének mint jellegzetesen mocsaras, lápos, berkes vidéknek 18-19. századi életét mutatja be - a történész és a néprajzos számára egyaránt példamutatóan komplex szemlélettel és módszerrel. A kötet rámutat a Kis-Balaton fokozatos átalakulására és annak okaira (a víz lassú, de nem folyamatos, hanem idó'nként hosszú idó're is megálló, sokáig spontán, minden emberi beavatkozás nélkül végbement feltöltó'désére), majd részletesen tárgyalja a közlekedést a lápon, annak eszközeit és technikáját. Ezután a halászat, a rákászat, a vadászat és a madarászat ismertetése következik: szerepük a táj gazdálkodásában és technikájuk. Hosszas fejezet tárgyalja a lápon folyó legeltetést, illetve takarmányozást, és a szigeteken zajló pásztoréletet. A következő' fejezetek az irtás lehetőségeiről szólnak a berekben; az erdei haszonvételekről és az erdőhasználat változásairól; külön fejezet tárgyalja a berki faizást és vesszőszedést. A nád és a nádvágás, a sásnak és a sás hasznosításának bemutatása után ismét teijedelmes fejezet tárgyalja a berki réteket: használhatóságukat, a rétirtást, a fűvágást, a szénagyűjtést. A kötetet egyes, a fű és a széna minőségét egykorúlag jelölő fogalmak értelmezése körüli terminológiai kérdések tárgyalása záqa le. Már ebből a nagyon is csak tartalomjegyzékszerű felsorolásból is látszik, hogy szerző rendkívül széles keretben, nagy adatszerű részletességgel és alapossággal vizsgálja a Kis-Balaton történeti életét. Végigolvasva azonban a kötetet, e törekvés sikerén túl azt is meglátjuk, hogy benne nemcsak gazdagon és rendszeresen feltárt és bemutatott tényanyagot találunk, hanem ezen túl az egyes tényeknek nagyon sokoldalú és igen komplex képet eredményező értelmezését és ennek megfelelő felhasználását is. A kötet ennek során nemcsak a szűken vett, hagyományosan néprajzinak tekintett jelenségekre világít rá, hanem minden esetben felrajzolja a mögöttük álló társadalmat, illetve az e társadalom életét szabályozó intézményes és informális viszonylatokat egyaránt. Ilyen módon betekintést kapunk a Kis-Balaton körül kialakult mindennapi élet és munka valóban egész mechanizmusába. A halászatnál pl. (ahol éppen eszközhasználati, technikai néprajzi vonatkozásban Herman Ottó után már nem sok mondanivaló marad) szerzőt annak szervezési formái érdeklik: az árendás.és a konvenciós halászatot mutatja be, és ismerteti szervezetét. A legeltetésről és takarmányozásról szólva egyaránt szól a birkalegeltetés jelentőségének növekedéséről, a sertéshajtó utakról és a dél-somogyi kukoricatermesztésről, az uradalom léces kukoricagóréiról és a kukorica helyi felhasználásáról, a berki legeltetés kiterjedéséről, a szigetek kibérlésének módjáról, végül az állatok kihajtásáról a szigetekre, ennek szervezéséről, technikájáról. Mindez a témának valóban sokszoros körüljárását és minden irányból minden vonatkozásban való ábrázolását eredményezi; rendkívül komplex képet ad, s ez valamennyi témakörben ismétlődik. Szerző számára mindezt a Széchenyi-család levéltárában szerencsésen fennmaradt rendkívül gazdag forrásanyag igen alapos feltárása és nagy gyakorlattal való felhasználása teszi lehetővé - ezt egészítik ki, igen helyesen és plasztikusan, a berki öregekkel folytatott beszélgetések is. A Kis-Balatonon folyó gazdákodás így kibontakozó részletes képén egészében persze az archaikus vonások dominálnak - hiszen a késő 18. és még inkább a 19. század viszonyai között végül maguk a bemutatott természeti feltételek is hovatovább archaikusak (és még akkor is, ha a termelési viszonyokban már megjelennek a kapitalizmus felé mutató egyes formák is). Ez az általános archaizmus viszont az egész képet némileg időtlenné is teszi — a szerző által valóságban legfeljebb a 19. század végéig visszanyúló emlékeket felelevenítő kortársi beszélgetésekből ugyanis sokban ugyanaz az archaikus, legalábbis nehezen mozduló 200 év előtti kép bontakozik ki, mint a levéltári anyagból bőségesen és nagyon plasztikus hatással idézett szövegekből. Bár kétségtelen, hogy a szerző minden lehető kínálkozó helyen él az ebben az archaikus világban is meglevő fejlődés jeleinek regisztrálásából kínálkozó lehetőségekkel is.