Századok – 1984
ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN - Sándor Pál: Az anekdotázó Deák Ferencről 1215
AZ ANEKDOTÁZÓ DEÁK FERENCRŐL 1247 Az anekdota eredeti szövegét megtaláljuk Széchenyi naplójában, 1842. április 15-i keltezéssel. Szó szerint így: „Nem tudom, hol van fejem/Deák an mich*: nem nehéz megtalálni fejét annak, mint öné, melly mindig egy helyütt áll."89 Széchenyi ehhez a bejegyzéséhez, még hozzáfűzi: „... Nincs olly jól adva, mint igaz."** Az eredeti szöveg s annak későbbi változata — láthatjuk — nem azonos értelmű. Az utóbbiban az a kétértelmű kifejezés, hogy Széchenyi feje „mindig a helyén áll", burkoltan azt sugallja, hogy Széchenyi álláspontja valamiről „mindig" helyénvaló. Ezért valamiféle, nyíltan ki nem mondott elismerést, sőt helyeslést sejtet Deák részéről Széchenyi iránt. Viszont az eredeti szöveg megfelelő szavai arról, hogy Széchenyi feje „mindig egy helyütt áll", éppen ellenkező értelmet kölcsönöz Deák tréfás kijelentésének: elítélőt, rosszallót egy állhatatos, „mindig egy helyütt" álló Széchenyi-álláspontról. Úgy látszik tehát, hogy Deák itt — egy, a Széchenyivel kapcsolatos — negatív élményét fejezi ki, a helyzet adta tréfás módon, amit Széchenyi nem is értett félre, illetve nagyon is jól megértett. Hiszen a Deák-mondás feljegyzés után még hozzá is fűzte saját véleményét: ha nem is olyan jó a tréfás mondás, de „igaz". Az eset, amely kiváltotta Deák tréfás válaszát Széchenyi idézett kijelentésére, röviden a következő. 1842. április 15-én Széchenyinek nagyon elfoglalt napja volt Pesten,*** reggel kilenc órától késő estig intézte különféle — többnyire politikai — ügyeit. Programja bővelkedett a hivatalos és magánlátogatásokban. Jó néhány politikussal — köztük Deákkal is találkozott.**** A naplóbejegyzés szövegéből kiolvashatóan a koradélutáni órák egyikén tárgyalt Deákkal. Ezzel kapcsolatban tudnunk kell, hogy Széchenyi ekkor már egyre élesebb harcot vívott a reformpolitikát felgyorsító kossuthi „modor", helyesebben, Kossuth egész politikai koncepciója ellen, mert attól tartott, hogy Kossuth politikája a bécsi kormányzat végzetes ellenlépéseit fogja kiváltani. Ehhez a — reformpolitika felgyorsított ütemét lefékezni és annak egész irányát is csendesebb mederbe terelni szándékozó — küzdelméhez igyekezett megnyerni magának a reformellenzék vezérét: *„Deák hozzám" - tudmillik: szólt. ,9 Gróf Széchenyi István Naplói (a továbbiakban: SZIN) Szerkesztette és a bevezetőt írta Viszota Gyula, Budapest, 1937, 5. k. 1836-1843., 585. **Nem olyan jó a tréfás mondás, mint amilyen igaz. ***Széchenyi István pesti lakhelye 1836-tól az egykori Ullmann-házban volt. Itt épült késó'bb az Európa Szálló, majd ennek helyén a fó'kapitánysági palota, amely a második világháborúban elpusztult. Ma: Roosevelt tér 7-8. szám. Az egykori lakás második emeleti ablakaiból látni lehetett az épüló' Lánchidat. ****Deák 18*1. november 28-a óta, kisebb megszakításokkal, Pesten tartózkodott a büntetó'törvénykönyvi választmány munkálatai ügyében. Az ellenzék részéró'l ő volt ennek a választmánynak a vezetője. Lakhelye az egykori Urak utcájában, a Horváth László-házban volt. Ma: Petőfi Sándor u. 6-8. szám.
