Századok – 1984
ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN - Sándor Pál: Az anekdotázó Deák Ferencről 1215
1230 SÁNDOR PÁL anyagilag-politikailag és öntudatában is megerősödő magyar középnemesség vidékies életformájának — vendéglátásainak, étkezési és más társas alkalmainak, beszélgetéseinek — jellegzetes velejárója lett az anekdotázás. Hiteles feljegyzések tanúskodnak arról, hogy társas összejövetelek - szüreti mulatságok, lakomák, mindennapi asztali poharazgatások, táncos vigalmak, a középnemesi életmód e jellegzetes megnyilvánulásai — szociális forrásvidékei voltak a birtokos nemesség társadalmi és politikai eszmecseréjének, és innen indult el a táblabíróvilágot jellemző tréfálkozó szó is. Tudjuk azt is, hogy Balatonfüred egyike volt azoknak a kedvelt szórakozóhelyeknek, ahol már az 1820—30-as években is gyakran gyűltek össze a megyék országgyűlési követei, illetve a megyei nemesség különféle tisztségviselői bizalmas politikai eszmecserékre, és ahol 1833-tól Deák is gyakran jelen volt az ellenzéki követek közt. Sőt: Wesselényi Miklós perbe fogása és Kossuth Lajos bebörtönzése éveiben a politikai stratégia és taktika kidolgozásában vezető szerepet játszott a sokszor Füreden is összegyűlt ellenzék körében.s 0 'b De Füred a társas összejövetelek tréfás hangulatú szórakozó helye is volt egyúttal, miként Sümeg is, amelynek főterén, az egykori patika előtti kőpad körül gyűltek össze a környék politizáló nemes urai, hogy a csendes reggeli órákban, vagy a szelíd nyári alkonyat idején kicseréljék nézeteiket egymás közt. Nemcsak a napi politikai ügyekről volt itt szó, hanem — különösen komor történeti helyzetekben - itt szőtték a kedélyt javító, ám igen jellemző történeteket is a mindennapok fonákságairól. Azt is tudjuk, hogy Deák gyakran áthajtott Kehidáról Sümegre is, ahol a kaszinót helyettesítő patika előtti kőpad, vagy a főtér egykori sóházának oszlopos tornáca volt a Zala megyei nemes urak találkozó helye. Innen indult útjára a megyei urak kifogyhatatlan anekdotázása. Az anekdotázás tehát, különösen a 18. század végétől, a megyei nemesség társas életének jellegzetes velejárója volt, és Deák ezeket a nagyon is szokásos és bevált módszereket alkalmazta egyéni módon.s "'c Forrásértékük szerint az anekdoták (adomák) alábbi csoportját különböztethetjük meg: Az első csoportba azok az anekdoták (adomák) foglalhatók, amelyek esetében biztonsággal megállapítható az anekdotázó személye, és az a körülmény, hogy a szöveg visszavezethető-e arra a szóbeli közlésre, amely egy adott eset nyomán keletkezett. Ha igen, akkor kedvező forrásfeltételeink vannak az egykori eset — a későbbi szóbeli közlés — és rendszerint a még későbbi írásos rögzítés szakaszainak összevetésére, és a köztük levő módosulások megállapítására. Az anekdota tartalma elsősorban alkotója szempontjából tartalmaz olyan ítéletet, vagy igazságot egy megtörtént esetről, amely tréfás vagy humoros, maliciózus vagy cinikus burkolata által kikerüli a kritika tiltó hatályát. Az anekdotának ez az általános jellegzetessége arra int, hogy ez a sajátos forrás — mivel 5°/b Haus-Hof-und Staatsarchiv. Informationsprotokoll der ungarisch-siebenbiirgischen Section. 1837, 141. kötet 773-774. Az 1838. esztendó*ből pedig a 154. kötetben olvashatunk eddig ismeretlen leírásokat és utalásokat a Wesselényi és a Kossuth ügyében Balatonfüreden tartott titkos ellenzéki összejövetelekről. 5"/"-Zala Megyei Almanach. Szerkesztette Czobor Mátyás, Budapest, 1912. Benne: Apróságok címmel adalékok olvashatók a kérdésről Darnay Kálmán tollából a 150-158. lapokon. Egyébként Balatonfüred és Sümeg mellett, Oszterhueber Mihálynak - József testvérének - nyirlaki kúriája is egyik helyi központja volt a Deákék ismeretségi köréhez tartozó táblabírák, illetve a megyei tisztségviselő nemesek összejöveteleinek.
