Századok – 1984
ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN - Sándor Pál: Az anekdotázó Deák Ferencről 1215
AZ ANEKDOTÁZÓ DEÁK FERENCRŐL 1225 dicsérni vétek volna.. ."3 7 Deáknak ez a bizalmas vallomása „gyengeség"-éről, egyik bizonyossága, hogy érzelmi megnyilatkozását - tartván egy esetleges félreértéstől - az intellektus erejével szabályozza. Ügy is mondhatjuk: még akkor is óvakodik nyíltan kifejezni szeretetét, amikor erre belső késztetései vannak. Ezért a szeretet nyílt kifejezése a „megbecsülés" morális pályájára tolódik át nála, ami aζ értelem és a morál hatalmára utal egyfelől, másfelől viszont az érzelem eltérítését és ezzel lefékezését is szolgálja. Ezek után közelebb jutunk az érzelmeit fegyelmező — rejtegető - Deák örömpótló, derűs hangulatot áhító és keltő különféle megnyilatkozásainak megértéséhez: azok ugyanis a már fent jelzett tulajdonságaihoz hasonló szerepet játszottak. Csak éppen más formában szolgálták ugyanazt a célt: az érzelmeit elrejtő-elfojtó, „magányos személy" időleges lelki felfrissülését, játékos-tréfás hangulatok felidézésével. Úgy is mondhatjuk: azt a nyomasztó lelkiállapotot, illetve életérzést enyhítették-oldották, amely súlyos tehertételként nehezedett Deák egyéni életútjára, egy a történelmi sorsfordulóktól, a forradalmaktól és ellenforradalmaktól szaggatott korban. Ezt a fajta életérzést fejezik ki a korosodó Deák megindítóan fájdalmas szavai 1861-ben — egy súlyos történeti periódusban —, amikor visszatekint addig megtett életútjára, és az „élet céljá"-ról elmélkedve, ezeket írja Dőry Fanninak, keresztlányának: „A gondok nem ölik meg az élet boldogságát, csak a csalódások, a bánat s az elhagyatottság keserű érzete az, mi a lelket elöli, s a boldogságot feldúlja... Az elhagyatottság, édes lányom, keserű állapot, mely a korral nem fogy, de súlyosbodik. Ha nincs kit az ember szívből szeressen, vagy legalább nincs közelében - ha nincs kinek életét, munkásságát, érzelmeit szentelje, ha nincs életcélja: rideg az élet, megdermed a szív, s a gond, mit megosztani nem lehet, kétszeresen súlyos."38 Utaljunk egy további körülményre is, amely — az említettek mellett — szintén forrása volt bizonyos gátlásoknak, belső feszültségek keletkezésének Deákban. Ez fizikai alkatában, zömök termetében, mozgásának lassúságában rejlett, kényelemszeretettel párosulva. Ez utóbbi tulajdonságát maga „restség"-nek nevezte. Zömök termete miatt „vastag úr"-nak gúnyolták konzervatív politikai körökben.3 9 Már gyermekkorában is feltűnt „testesség"-e, s ezért mozgási tevékenysége némileg korlátozott volt; nélkülözte a fiatal gyermekek megszokott fürgeségét, hajlékony-mozgékony mozdulatait. Ifjú koráról pedig feljegyezték mozdulatainak darabosságát, mozgásának kényelemszeretetről árulkodó lassúságát.40 Bizonyos, hogy ez, a testi alkatából eredő tulajdonsága is hozzájárult ahhoz, hogy nem vett részt diáktársainak testi ügyességet megkívánó játékaiban serdülő korában, és hogy sohasem táncolt később, annak ellenére, hogy a tánc nagy divatban volt, különösen az ifjúság körében. De a korán ébredő intellektus fegyelmező erejének is volt szerepe ebben: elhárítani egy, a helyzet természetességének nem éppen megfelelő, nem eléggé ügyes mozgásból vagy mozdulatból eredő visszásságot, 37 PSIM Deák Ferenc kiadatlan levele Stettner Györgyhöz, a szövegben közölt keltezéssel és írással. 3 βKónyi Manó: i. m. 2. k. 228. A levelet idézi Eötvös Károly i. m. 2. k. 48. Dőry Fanni, Dőry Imre leánya, Oszterhueber László felesége volt. Deák a levelet 1861. április 20-án írta, amikor az 1861. évi feliratát készítette mindennapos munkával. 3 'Gyámleánya visszaemlékezései: i. m. 55-56., Eötvös Károly: i. m. 2. k. 76. 4 "Deák Ferenc életéből. Elbeszéli Deák egy iskolatársa. Pesti Napló (a továbbiakban: PN) 1876. 27. évf. 40. sz. 1., vö.: Ferenczi: i. m. 1. k. 54.
