Századok – 1984
KÖZLEMÉNYEK - Spira György: Ján Rotarides negyvennyolca 1173
JÂN ROTARIDES NEGYVENNYOLCA 1195 választása, mint hogy a rab önkéntes vallomására hagyatkozzék. Ámbár ez - mint igen gyorsan kiderül — egyáltalán nem kell hogy fejfájást okozzon a városháza urainak. Mert Rotaridest fizikailag megtörhette ugyan a börtön, olyan hatalom azonban nem létezik, amely akár csak most is rábírhatná, hogy takargassa, amit lelkiismeretének parancsára cselekedett. S ezért, amikor 10-én Oláh István, a városkapitányi hivatal kitűnő tollnoka maga elé citálja és kihallgatja, ő bizony kertelés nélkül jegyzőkönyvbe diktálja, mi mindent tett az emlékezetes márciusi napokban, s arról is kendőzetlenül beszámol, mennyiben ösztönözték őt akkori fellépésére a március 15-i pesti eseményekről hozzá eljutó hírek.6 s Vallomása azonban nem csupán arról győzheti meg Pest városának érdemes vezetőit, hogy nincs miért kételkedniök igazmondásában, hanem arról is, hogy további sorsának eldöntése kívül esik az ő illetékességi körükön. S aki — mint bizonyára Rotarides is — csak felületesen tájékozott a pesti viszonyokról, aki tehát az itteni városi tanácsról legfeljebb annyit tudhat, hogy élén a júniusban lebonyolított legutóbbi tisztújítás óta Rottenbiller Leopold polgármester személyében egy ismert liberális áll, s hogy a tanács tagjai között még más jónevű liberálisok is akadnak, az talán várhatja, hogy ezek az urak most, a közös bajban illetéktelenségük ellenére is megpróbálnak majd a fogoly hóna alá nyúlni. Aki azonban járatosabb a pesti városházán, az nem táplálhat ilyen reményeket, mert sejtheti, hogy Rottenbillerék pillanatnyilag önmaguk miatt is éppen elég aggodalmat állanak ki s,tisztában lévén azzal, hogy a császáriak már korábbi viselt dolgaik folytán is a legteljesebb bizalmatlansággal tekintenek rájuk, a jelenlegi helyzetben egyetlen olyan újabb lépés megtételére sem éreznek hajlandóságot, amelyet a tanács udvarhű többségéhez tartozó s őket árgus szemmel figyelő társaik — ne adj' Isten! — a rebellisek támogatására irányuló folytatólagos aknamunka megnyilvánulásaként tálalhassanak azután a megszállók előtt. Vagy ha mégsem így volna: ha valamely bajba jutott elvbarátjuk kedvéért netalán kaphatóak lennének is kockázatot vállalni, akkor sem fognak védelmükbe venni olyasvalakit, aki márciusban ellenségesen fogadta az ő pártjuk által kiharcolt új törvényeket, még ha nem is azért fogadta őket így, mert sokallotta, hanem mert kevesellte a bennük foglaltakat; hiszen Rottenbillerék szemében az ilyen túlzók sem sokkal jobbak a császáriaknál.66 És valóban: Rotarides iránt most a városháza liberálisaiénál még az ellenség bejövetele után a város nyakára ültetett császári biztos, gömöri Havas József úr is több jóindulatot mutat. A városi tanács ugyanis, mikor január 12-én napirendjére tűzi a városkapitánynak, a Rottenbillerhez hasonlóan ugyancsak liberális Lángh Ignácnak Rotarides ügyével foglalkozó jelentését,6 7 a jelentés alapján egyszerűen kimondja a maga illetéktelenségét, s mindössze azt foglalja határozatba, hogy a fogoly 10-i vallomásáról felvett jegyzőkönyvet meg az üggyel kapcsolatos egyéb iratokat a polgármester intézkedés végett teijessze Havas elé.68 Havas viszont, aki tudja, hogy maga sem illetékes, az iratokat 6 5 Ld. a 15. jegyzetben már idézett jegyzőkönyvet. 66 Vö. Budapest története IV, Bp, 1978, 32-33., 38. 6 7 Lángh a városi tanácshoz, Pest, 1849. jan. 11, FL PVL Rend. 235. "FL PVL TJk 1849. jan. 12 : 264. Ε határozat értelmében továbbítja azután az iratokat Rottenbiller és Morlin Imre városi tollnok Havashoz, Pest, 1849. jan. 12, FL PVL Rend. 235 és OL AkLHJ 1849 : 155. 8 Századok 1984/6
