Századok – 1984
KÖZLEMÉNYEK - Spira György: Ján Rotarides negyvennyolca 1173
1194 SPIRA GYÖRGY Így hát Kóczán közvádló karácsony előestéjén másodízben is utasítást kap Rotarides és Král' átvételére,6 2 s azután el is helyezi a két rabot - ezúttal a pesti Károly-laktanya egy-egy magánzárkájában. Arra azonban, hogy ügyük végelintézését siettesse, sem neki, sem másnak nincs érkezése többé; s ez nem is csoda, hiszen csakhamar nyilvánvalóvá lesz, hogy a honvédcsapatok soká már a fővárost sem tarthatják. Rotaridesék tehát itt is s továbbra is teljes bizonytalanságban töltik napjaikat: teljes bizonytalanságban érik meg a nemcsak az ő emlékezetükbe, de fél Európáéba is kitörölhetetlenül belevésődött 1848. esztendő utolsó estéjét, amelyen az országgyűlés az októberben a Batthyány-kormány örökébe lépett Országos Honvédelmi Bizottmány élén álló Kossuth indítványára úgy határoz, hogy az ellenség közeledése miatt a bizottmánnyal együtt Debrecenbe teszi át székhelyét; teljes bizonytalanságban hallgitják a következő négy napban a Pestről ablakaik alatt elvonuló honvédek zárkájukba tompán beszüremkedő lábdobogását; s teljes bizonytalanságban maradnak az újesztendő ötödik napján is, mikor egyszerre minden elcsöndesül körülöttük. Hogy azután ez a képtelen történet innen kezdve még elképesztőbben folytatódjék tovább. Január 5-én este Sávoly József, a pesti nemzetőrség ügybuzgó hadnagya, aki nyilván tudja, hogy a császáriak aznap már bevonultak a városba, azt azonban a jelek szerint még nem tudja, hogy Windisch-Grátz máris elrendelte a helybeli nemzetőrség feloszlatását,6 3 korábban megszabott kötelezettségeihez híven megjelenik a Károly-laktanyában és átveszi az ottani főőrség parancsnokságát. Mivel az utcákon járókelők nemigen mutatkoznak, feltehetően úgy gondolja, hogy eseménytelen éjszakának néz elébe. Mikor azonban körbesétál az ürességtől kongó folyosókon, az egyik lezárt ajtó mögött neszezésre lesz figyelmes. S felnyitván az ajtót, mögötte ott talál egy megviseltnek látszó fiatalembert, aki azután Alsópribel községének Ján Rotarides névre hallgató s holmi úrbéri tabellák megégetése miatt Hont megye által bevádolt és Pestre küldött volt jegyzőjeként mutatkozik be neki, s aki — mint egyesült erővel kikövetkeztetik — azért tartózkodhatik még mindig ehelyütt, mert továbbszállíttatásáról a fejvesztve távozó forradalmi hatóságok a nagy kapkodásban minden bizonnyal elfelejtettek intézkedni. De hogy a fogoly állításai megfelelnek-e a valónak, azt Sávoly, mivel felfedezettjénél semmiféle irat nincs, nem tudja ellenőrizni. Reggelre kelve tehát Rotaridest átkíséri a közeli városházára, s ott jövőjének mikénti elrendezése végett a városkapitányi hivatal gondjára bízza.64 Arra azonban, hogy közhitelű dokumentumokból tájékozódjanak ügyéről, persze itt sincs lehetőség; s így végül a városkapitányi hivatalnak sem marad más sikerül megcáfolniuk (erről Repetzkynek a 3. jegyzetben idézett jelentése). Az azonban bizonyos, hogy a császáriak bejövetele után kevés kivétellel buzgón kiszolgálják őket (vö. Gyürky [I,] 299-304.), a tisztikar élén álló Maithényi pedig - mint már utaltunk rá - Nógrád megye császári biztosságát is azonnal elvállalja [vö. Andics Erzsébet (szerk. és bev.): A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848-49-ben I, Bp, 1981,79.]. "Ghyczy Kálmán, az igazságügyminisztérium álladalmi altitkára Kóczánhoz, Pest, 1848. dec. 24, OL '48ML IM BT 1848-48-131. 63Ld. Windisch-Grätz rendeletét, Buda, 1849.jan. 5, reprodukcióban közli Rózsa-Spira 484. sz. 64 Vö. Sávoly a pesti tanácshoz, Pest, 1849. jan. 6, FL PVL Rend. 235. A városi tanács végzése, amely a városkapitányi hivatalt a Sávoly jelentése nyomán megejtendő vizsgálat lefolytatására utasítja : FL PVL TJk 1849. jan. 6 :92. /