Századok – 1984
KÖZLEMÉNYEK - Spira György: Ján Rotarides negyvennyolca 1173
1186 SPIRA GYÖRGY sorsukról már ne a megye, hanem a kormány döntsön, s így elítéltetésük ódiuma végül is ne a magafajta jóérzelműekre, hanem a kormányzati hatalmat most méltatlanul kisajátító gaz liberálisokra háruljon. Miért is már Batthyány címére küldött március 27-i jelentésében sem pusztán arról számolt be, hogy elrendelte Rotarides letartóztatását, hanem egyben „hódoló mély tisztelettel" arra is bölcsen felkérte a miniszterelnököt, „miszerint rögtön intézkedni méltóztassék aziránt, hogy a megye rosz szerkezetű börtönébe[n] cinkosinak megszabadítására irányzandó — bár nem valószínű, de lehetséges — kísírletei ellen kellő biztossággal nem őrizhető e veszélyes fogoly más, távolabbi, e célra alkalmasabba szálítathassék".30 És a válasz erre a kérdésére sem marad el, tartalma azonban felszínre hozza, hogy annyi politikai érzék, amennyi benne, bizony a miniszteri székek várományosaiban is van. A Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány ugyanis semmi kifogást nem emel Rotaridesék szigorú felelősségrevonása ellen, azt viszont már első hozzá intézett leiratában siet tudatni vele, hogy az általa kért „átszállítás nem eszközölhető",3 1 s ezzel világossá teszi, hogy az ügy elintézésének a terhét nem hajlandó levenni Hont megye válláról. Ez pedig egyelőre teljesen keresztülhúzza az alispán úr számításait. És hogy Maithényinak legyen még egy oka a bosszankodásra: a Hont megyében történtek híre néhány héten belül elhatol az ország legtávolabbi szögleteibe is, s ez a hír a megyei hatóság eljárása elleni tiltakozásra és az őrizetbe vettek azonnali szabadonbocsátásának követelésére ösztönöz — szlovák letartóztatottakról lévén szó — egy sor nemzetiségi politikust, még olyanokat is, akik törekvéseik keresztezőit eddig nem annyira a hozzá hasonló hazai konzervatívokban, mint inkább a magyar liberálisokban látták (és joggal, hiszen a forradalom kitöréséig a korábbi állapotok fenntartása mellett kardoskodó konzervatívok türelmesebb nemzetiségi politikát hirdethettek és hirdettek is, mint liberális ellenlábasaik, akiknek a célja kezdettől fogva egy olyan alkotmányos berendezkedésű Magyarország megteremtése volt, amelyben majd politikai jogokhoz juthatnak a nem-nemesek is, amelyben azonban a magyar nemesség továbbra is megőrzi, sőt még meg is szilárdítja a maga vezetőszerepét). De hát miért is töprengenének most a letartóztatásokról értesülő nemzetiségi politikusok azon, hogy a Hont megyét kormányzó magyar urak milyen pártállásúak (vagy akár csak azon is, hogy ezek az urak Rotaridesék ellen mint nemzeti avagy mint paraszti követelések megfogalmazói ellen léptek-e fel); őket pillanatnyilag egyedül az érdekli, hogy szlovák nemzetiségű honpolgárokat sérelem ért, s számukra ennyi is elég ahhoz, hogy sürgősen szót emeljenek a bebörtönzöttek mellett. A szlovák nemzeti mozgalom egyik legtevékenyebb vezetője, a Nyitra megyei Hlubokán lelkészkedő Jozef Miloslav Húrban tehát már az általa április 28-án Brezován tartott népgyűlés részvevőivel elfogadtat egy olyan petíciót,32 amelynek egyik pontja a letartóztatottak szabadlábra helyezését követeli; majd ugyanez a követelés belekerül a szlovák nemzeti mozgalom vezérkarának május 10-i liptószentmiklósi tanácskozásán megszülető petícióba3 3 is. Közben pedig 3 °Ld. a 19. jegyzetben idézett jelentést. 31 Ld. a 27. jegyzetben hivatkozott leiratot. 3 3 Ëiadost'i slovenskieho národa ν stolici Nitranskej, s. d. [Brezova, 1848.ápr. 28], közli Rapant, Slovenské povstanie 1/2* 140. 33 Zjadost'i slowenskjeho národu, s. d. [Liptószentmiklós, 1848. máj. 10], reprodukcióban (és magyar fordításban) közliRózsa-Spira 277-278. sz.
