Századok – 1984
KÖZLEMÉNYEK - Spira György: Ján Rotarides negyvennyolca 1173
JÂN ROTARIDES NEGYVENNYOLCA 1187 rokonértelmű követeléssel áll elő — részint az uralkodóhoz intézett feliratokban, részint az ország valamennyi megyéjének szóló körlevelekben — több olyan szlavóniai és horvátországi törvényhatóság is, amelynek az irányítása a horvát nemzeti mozgalom híveinek a kezében van.3 4 S azután a Zágrábba utazó és a horvát sabor július 2-i ülésén vendégként felszólaló Húrban itt is még egyszer és nyomatékosan szóba hozza az ügyet.3 s Maithényi azonban érzi magát olyan nagy úrnak, hogy a nemzetiségi politikusok megnyilatkozásaira — ha egyáltalán értesül róluk — legfeljebb egy kézlegyintéssel válaszoljon. Már csak azért is, mivel a szlovák petíciók kevés emberhez jutnak el, a horvát felszólamlások pedig — minthogy az Ipoly mellékéről érkező hírek, mire átlépik a Drávát, meglehetősen eltorzulnak - tele vannak tárgyi pontatlanságokkal: a Hont megyei letartóztatásokról úgy tesznek említést, mintha két megyével arrébb, Liptóban került volna sor rájuk, s az elfogottak közül is csupán Král't nevezik meg helytállóan, Rotaridest viszont, akiről szűkebb pátriáján kívül nyilván senki sem hallott még, rendre felcserélik Hurbannal vagy valamely más ismertebb szlovák politikussal. Annál nagyobb fejtörést okozhat viszont Maithéhyinak és tiszttársainak, hogy ha a kormány nem hajlandó átvenni foglyaikat, ők maguk pedig sem szabadlábra helyezni, sem szabályszerű ítélet nélkül fogva tartani nem kívánják ezeket az embereket, akkor milyen címen emeljenek vádat ellenük a bíróság előtt. Mert azt persze felróhatnák nekik, hogy közokiratoknak minősülő úrbéri összeírásokat megsemmisítettek; csak hát kissé furán festene, ha a jobbágyfelszabadítás másnapján éppen a korábbi jobbágyi viszonyokat rögzítő iratok elégetését olvasnák a fejükre. És felróhatnák nekik az általuk rendezett lövöldözést is; ez azonban eléggé sovány vád lenne, hiszen kárt végül is senkiben sem tettek, s azt sem lehet kideríteni, hogy a lövöldözés személy szerint kinek vagy kiknek a műve volt. Amint azon az alapon, hogy követelni merészelték az egyes gazdákat állításuk szerint megillető erdőrészek kimérését, meg lehetne vádolni őket a magántulajdon szentsége elleni merénylettel is, tettleges erdőfoglalást azonban csak az alsópribeli gazdák 3 4 Éspedig a szlavóniai törvényhatóságok közül Pozsega vármegye (Id. AHZ Pozsega megyei leváltár, Kjk 1848. ápr. 26-28 : 142; Pozsega vm. az uralkodóhoz, Pozsega, 1848. ápr. 26, közli A[lfred\ Makanec: Kulmerova pisma banu Jelaïiéu 1848, Narodna starina 1935, 79. és Rapant, Slovenské povstanie 1/2, 131-132.), m. horvátországiak közül pedig Zágráb (ld. AHZ Zágráb megyei levéltár, Kjk 1848. máj. 22 : 29; Zágráb vm. körlevele Magyarország valamennyi vármegyéjéhez, Zágráb, 1848. máj. 22 s kk. nn., OL '48 ML BM Rend. 1848-1-36 és 83, közli - az előbbi példány alapján -Ropant, Slovenské povstanie 1/2, 241-242.) és Varasd vármegye (ld. AHZ Varasd megyei levéltár, KJk 1848. máj. 23 s kk. nn. : 1; Varasd vm. az uralkodóhoz, Varasd, 1848. máj. 23, közli Rapant, Slovenské povstanie 1/2, 245. és Steier II, 47.), valámint Kapronca (ld. Duro Pevalek kaproneai polgármester és hat tanácsbeli társa az uralkodóhoz, Kapronca, 1848. máj. 17, OL '48 ML BM elnöki iratok 1848 : 200) és Körös városa (Id. Ivan Gaspary körösi főbíró és öt tanácsbeli társa az uralkodóhoz, Körös, 1848. máj. 18, OL '48ML BM Rend. 1848-1-80, közli - az aláírások mellőzésével - Rapant, Slovenské povstanie 1/2, 132.). Král'ék mellett ezenkívül szót emel még a Magyar Tengermelléken fekvő (ugyancsak horvát lakosságú) Buccari városa (Buccari az uralkodóhoz, Buccari, 1848. máj. 22, töredékesen közölve uo. 1/2, 133.), sőt Golán bizonytalanul előadott értesülése és Brtán határozott állítása szerint Petőfi (szlovák népességű) szülőhelye, a Pest megyei Kiskőrös mezővárosa is (ld. Golán, i. h. 79., ill. Brtáií 89., 91.). Az utóbbi adatközlés azonban már tévedésen alapul: az említett szerzők nyilván a horvátországi Köröst azonosítják Kiskőrössel, nem tudván, hogy az - általuk csupán horvát nevén (Kriíevci néven) ismert - előbbinek mi a magyar elnevezése. "Beszédét eredetiben közli Rapant, Slovenské povstanie II/2, Turí. Sv. Martin, 1948, 76., egykorú magyar fordításban pedig Steier I, Bp, 1937, 184.
