Századok – 1984
KÖZLEMÉNYEK - Spira György: Ján Rotarides negyvennyolca 1173
1174 SPIRA GYÖRGY forradalom liberális nemesi vezetőgárdája mellett, hiszen ennek a gárdának ahhoz, hogy a Habsburgok ellenében teljes sikerre vigye harcát, amelyet az előző napokban még éppen csak megkezdett az ország belkormányzatának a maga kezébe vételéért, múlhatatlan szüksége van ilyen tömegtámogatásra. S céljait Batthyány nagyrészt el is éri: nyílt ellenállást az első időkben még a feudális rendhez leggörcsösebben ragaszkodó megyei tisztviselők és földbirtokosok sem mernek kifejteni, az érdekelt falusiak pedig általában elégedetten, sőt helyenkint lelkes hálamegnyilatkozásokkal fogadják a hírt, hogy végre szabadok lesznek eddigi terheik legnyomasztóbbjaitól.2 így van ez történetünk első fejezetének színhelyén, az Ipoly alsó folyása mentén elterülő Hont megyében is: bár az irányítást ebben a korábban a liberális ellenzék támogatójaként ismert megyében három éve a nemesség konzervatív elemei ragadták magukhoz,3 a megyei hatóság itt is eleget tesz a március 23-i körlevélben foglaltaknak, az úrbéresek pedig (akik ehelyütt nagyobbrészt szlovák s csak kisebbrészt magyar nemzetiségűek4) etnikai hovátartozásuktól függetlenül itt is szinte mindenütt örömmel és megnyugvással veszik tudomásul, hogy ütött felszabadulásuk,órája.5 Akadnak azonban az országban olyan helyek is, ahol a parasztok közönyösen vagy éppen elégedetlenül fogadják az országgyűlés március 18-i döntéseiről szóló tájékoztatást. És ebben semmi csodálatos nincs. Mert az igaz ugyan, hogy a parasztok számára óriási könnyebbséget jelent, ha az eddig általuk mint jobbágyok által birtokolt földek használata fejében ezután nem kell majd ingyenes robotmunkát végezniök meg termésük tizedét beszolgáltatniuk s még füstpénzt is flzetniök földesuraiknak, ezeknek a terheknek a kiküszöbölődésével azonban a paraszti problémáknak még csak egy része oldódik meg. Hiszen az úrbéres földterület növekedése Magyarországon a 18. század utolsó harmada óta egyre kevésbbé tart lépést a parasztság lélekszámának a növekedésével, sok helyütt pedig 2 Minderről bővebben Spira György: Batthyány Lajos, Spira György: Négy magyar sors, Bp, 1983,51-53. 1. 3 Erről többek között egy Pesten, 1846. október 26-án kelt titkosjelentés alapján a legfőbb udvari rendőri és könyvvizsgáló hivatal által összeállított Informations-Protocolle 1846 : 737 sz. bejegyzése, KLÖM XI (szerk. és bev. Barta István), Bp, 1951, 262.; Repetzky Ferenc Hont vm.-be kiküldött kormánybiztos az Országos Honvédelmi Bizottmányhoz, Ipolyság, 1849. jan. 5, OL '48ML az Országos Honvédelmi Bizottmány iratai 1849 : 487; Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig III, Pest, 1868, 62-64.; Spira György: A honti álorcásdi, Történelmi Szemle 1985, s. a. Igaz, a konzervatív irányú fordulat tényét tagadja a megye ekkori másodfőjegyzője, Gyürky Antal: ötvennégy év Hontvármegye történetéből 1820-tól 1874-ik évig [I], Vác, 1874, 264-265., nem utolsósorban arra hivatkozva, hogy az 1845-i tisztújításon nagyrészt már korábban is szolgáló személyeket választottak be a tisztikarba. Ez az érv azonban nem állja meg a helyét: valójában ugyanis az ekkor újra megválasztott korábbi ellenzékiek előzőleg átpártoltak a konzervatívokhoz, mint erre a sorok között ismételten utalgat maga Gyürky is. 4Vö. Fényes Elek: Magyar Országnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben II, Pest, 1843, 137. s Vö. Maithényi László br. első alispán Szemere Bertalan belügyminiszterjelölthöz, Tompa, 1848. ápr. 2, közli Daniel Rapant (szerk. és bev.): Slovenské povstanie roku 1848—49 1/2, TurS. Sv. Martin, 1937, 62-63. - A megye állandó választmánya egyébként (nyilván a paraszti tömegek nyugtalansága miatt) már Batthyány felszólítását megelőzően, március 20-án magától is elhatározza, hogy közhírré fogja tenni az országgyűlés jobbágyfelszabadító intézkedéseit; vö. StABB H ML KJk 1848 : 984, 989.
