Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Stier Miklós: Az osztrák és a magyar politikai rendszer hasonló és eltérő vonásai az 1920-as és 1930-as évtized fordulóján 1149
AZ OSZTRÁK ÉS A MAGYAR POLITIKAI RENDSZER 1920-1934 1161 mozgásban. A magyarországi ellenforradalmi rendszer hatalomrakerülése, konzervatív diktatórikus kormányzati rendszerének kiépülése aligha lenne érthető az EKSZ, a MOVE, az ÉME és a többi szervezet működésének, funkciójának feltárása nélkül. Csakhogy mindezeknek elsősorban az ellenforradalmi rezsim első éveiben, a húszas évek elején volt meghatározó szerepük, történelmi-politikai jelentőségük, mert később — éppen az európai szalonképesség minimális biztosítása érdekében - a részben az általuk is meghatározott úton haladó magyar kormányzati politika háttérbe szorította őket. Működésükkel természetesen soha nem szűntek meg a kormányzat jobboldali ellenzéke, jobboldali előrehajtó eleme maradni, de mert vezető figurái részesedtek is a hatalmi pozíciókban, az évtized folyamán veszítettek eredeti jelentőségükből. Ausztriában azonban jelentőségük éppen a húszas évek második felében nő meg, funkciójuk az ellenforradalmi folyamat erősítése, előkészítése, a totyogó polgári politika erőteljes jobbratolása. A háború után alakuló különböző véderőszövetségek (helység-, paraszt- és mezőőrségek) idővel politikai szempontból is elkülönültek, s különféle politikai pártokat, esetleg politikai személyiségeket szolgáltak.30 A rengeteg önvédelmi paramilitáris szervezet (közöttük a Heimwehr Heimatwehr, Heimatschutz), a Frontkämpfer Vereinigung, az Ostmärkische Sturmschar, a Christlichdeutsche Turner, a Vaterländischer Schutzbund, a Deutsche Wehr, a Bauernwehr des Landbundes, röviden a Bauem-kommandó stb.) - még különféle politikai kötődései ellenére is — egy dologban megegyezett: konzervatív, militáns, antimarxista ideológiai alapon a monachistáktól a radikális népiesekig és a nemzetiszocialistákig terjedő politikai színkép minden olyan irányzata képviseletet nyert bennük, amelyik az 1918. évi összeomlás eredményével, a baloldal hatalomra kerülésével szemben állt, s harcolni óhajtott a szociáldemokrácia véderőszervezetei ellen. Valamennyi katonailag szervezett, fegyelmezett osztag volt, meglehetősen nagy fegyverállománnyal rendelkezett, és mindenkor készen állott akár polgárháború kirobbantására is. Ezekből a szervezetekből nő ki hatalmas gyűjtő mozgalomként a Heimwehr az 1927. évi schattendorfi események után.31 A fegyveres védelmi szervezetek a 20-as évek folyamán lényegesen nagyobb szerepet játszanak az osztrák belpolitikában, mint a magyaréban. Ugyanakkor léteznek titkos szervezetek is, amelyek azonban korántsem olyan jelentősek, mint magyarországi megfelelőik — különösen az EKSZ az évtized elején. Dollfuss pályája szempontjából azonban, mint jelentőset, megemlítenénk a Német Közösség (Deutsche Gemeinschaft) nevű titkos politikai szervezetet, amely még 1919-ben alakult a katolikus németnemzeti diákság soraiból. Ennek tagjai: Dollfuß, a „nagynémet" Dinghofer, a későbbi keresztényszocialista miniszter Czermak, Bardolff tábornok, Menghin és Spann professzorok, Seyss-Inquart ügyvéd és a katolikus, keresztényszocialista és nemzeti körök további mintegy 100 prominens politikusa, képviselője. A páholyokhoz hasonló rituálét követő titkos társaság politikai programja az össznémet eszme ápolása, a marxizmus, szocializmus és bolsevizmus elleni védekezés, továbbá az államaparátus fontos hatalmi posztjainak közvetítése volt.3 2 A 30-as évek eleji osztrák és magyar belpolitika hasonló vonásainak tárgyalása során a fentiekben először megkíséreltük egészen tömören — inkább csak jelzésszerűen — 3 0Gerhard Jagschitz: Der Putsch. Die Nationasozialisten 1934 in Österreich. Wien, 1976. 13. 31Adam Wandruszka: i. m. 296-297. 3 2 G. Jagschitz: Der Putsch, 16.
