Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Stier Miklós: Az osztrák és a magyar politikai rendszer hasonló és eltérő vonásai az 1920-as és 1930-as évtized fordulóján 1149
J162 STIER MIKLÓS összefoglalni a két ország burzsoáziája „modern" ellenforradalmának legfontosabb eszmei-politikai jegyeit, illetve vázolni annak osztálytartalmát és bázisát. Kissé részletesebben igyekeztünk bemutatni a jobboldali törekvések első számú szociális hordozó elemeit, valamint politikai-szervezeti eszközeiket. A továbbiakban — még mindig a hasonlóságokat tárgyalva — már csak szinte felsorolásszerűen kerülnek említésre a legfontosabb mozzanatok. Mindkét országban hiányzik az ún. klasszikus fasizmus néhány legfőbb ismérve. Az 1930-as évtized első felében sem Ausztriában, sem Magyarországon nem bontakozott ki olyan országos méretű fasiszta tömegmozgalom, amely a társadalom minden rétegét aktivizálta volna, s amelynek akcióira és erejére támaszkodva a szélsőjobboldal átvehette volna a hatalmat. Ismeretes, hogy Magyarországon éppen a kormányzat veri szét az egyetlen jelentősebb, tetszetős és modernnek tűnő, szélsőségesen radikális, szociális demagógiával azonban csak a tiszántúli szegénység széles köreit magával ragadó Böszörmény-féle kaszáskeresztes mozgalmat, amely valóban a náci párt eszközeit és módszereit utánozta. (Még a névazonosság is feltűnő: Nemzetiszocialista Német Munkáspárt és Nemzetiszocialista Magyar Munkáspárt; német rövidítése: NSDAP és NSUAP). Ausztriában a náci párt szintén a kormányzati hatalmon kívüli ellenzékbe szorult, a Heimwehr pedig — mint a rendi-képviseleti-tekintélyállam legfőbb hordozó tényezője —, jóllehet militáns fegyveres szervezet volt, nem vált a kormányzati politika tömegszervezeti eszközévé. Önállóbb politikai tényező volt, koalíciós partner, amely azonban az évtized első felében egyre veszített erejéből. Jó néhány „tetszetős" és „hatásos" akciója és felvonulása mellett sem vált tömegmozgalommá. Fénykorában (a 20-as és a 30-as évtized fordulóján) befolyása a nagytőke, a nagy- és középparasztság, valamint a kis- és középpolgárság jól körülhatárolt rétegeire terjedt ki, nem sikerült betörnie — mint az olasz fasizmusnak és a német náci mozgalomnak — a munkásság soraiba.33 Az 1933 áprilisában létrehozott Vaterländische Front sem válhatott azzá, fegyveres testületével, a Frontmiliz-cel együtt sem, s a végrehajtó hatalom ilyetén megerősítését szolgáló, rövid ideig tartó kísérlet különben is azzal végződött, hogy beolvasztották a hadseregbe. Ε körülményben is fedezhetünk fel hasonló vonást: mindkét országban „felülről", a kormányzati hatalom szintjéről jövő kezdeményezés indítja meg fasiszta, vagy fasiszta-jellegű tömegmozgalom kiépítését. Gömbös „vezérkara" kétszer is nekilódul az egyébként éppen hatalmon levő kormánypárt totális fasiszta jellegű átszervezésének - mindkét esetben sikertelenül 3 4 A totális fasiszta rendszer markáns kritériuma a vezér-ideológia és a vezér személye. Azonosnak tűnik az a körülmény, hogy mindkét államban jelentkeznek tendenciák a végrehajtó hatalom fejének „Vezér"-ként való elismertetésére, kezelésére és tisztelésére. Magyarországon azonban ennek legfőbb akadályát maga Horthy Miklós, a kormányzó, a fővezér, a legfőbb Hadúr személye jelentette, akinek Gömbösbe vetett bizalma ugyanolyan ütemben csökkent, amilyen mértékben neveztette magát a miniszterelnök — legalábbis a pártban - vezérnek.34 1 Dollfuss és Schuschnigg - jóllehet két különböző 33G. Jagschitz: Der österreichische Ständestaat, 499. 34 Bővebben: Stier Miklós: A kormánypárt fasiszta jellegű átszervezésének csődjéhez (1935-1936). Századok, 1971. 3-4. 698-708.; Vö.: Vonyó József: A NAP szervezésének első dokumentumai. Száz. 1984. 4. sz. 34aMackensen budapesti német követ jelentése, 1933 június 14. Polit. Arch, des Auswärtigen Amtes, Bonn, PA. II. Ungarn, Pol. 5. Innere Pol. Band 4; Henneth budapesti osztrák követ jelentése, 1933 dec. 19. Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Wien, NPA.
