Századok – 1984

TANULMÁNYOK - Kerekes Lajos: Az "osztrák" Ausztria keletkezése (Gondolatok az osztrák nemzet-tudat fejlődéséről (1918-1963) 1117

1134 KEREKES LAJOS hatalmi igény arra, hogy a birodalom határain kívül élő német nyelvű népeket és népcsoportokat minden elképzelhető eszköz felhasználásával egyesítsék a harmadik birodalommal, széttörte a demokratikus jogegyenlőségen alapuló Anschluss megvalósíthatóságának reményét. Hitler életrajzírói egybehangzóan megállapítják, hogy a történelemben kevés államférfi volt, aki hozzá hasonló misztikus „küldetéstudat" szubjektív érzésétől vezettetve cselekedett volna. Akiben ilyen monomániás hittel élt volna az a meggyőződés, hogy a „gondviselés" egyedül őt jelölte ki arra a szerepre, hogy országát a világ vezető hatalmává emelje. Egy újabban megjelent tanulmány szerzője szerint például Hitler kizárólag azért sürgette a világháború mielőbbi megindítását és ennek érdekében azért vállalta a kedvezőtlen időpontot is, mert a nagynémet birodalom vízióját még saját életében meg akarta valósítani, nyilvánvalóan kételkedvén abban, hogy utódai kellő akaraterővel és elszántsággal folytatnák a „mű" beteljesítését.5 5

Ausztriával szembeni magatartásában különösen élesen ütköztek ki azok a szubjektív benyomások, amelyek politikai „ébredésének" korszakában alakultak ki benne. Hitler köztudomásúan Ausztriából származott, és csak 1932 januáijában vette fel a német állampogárságot, amikor Hindenburg ellen választási harcba indult a köztársasági elnöki címért. Ifjúsága évei a Georg Schönerer-féle német nacionalista párt alldeutsch jelszavaitól visszhangzottak, amelyek a birodalommal határos felső-ausztriai területen, ahonnét Hitler származott, különösen termékeny talajra hullottak. Hitler a linzi reáliskola tanulójaként Dr. Leopold Pötsch nevű történelemtanára előadásainak közvetítésével ismerkedett meg ezekkel az eszmékkel. „.. .Már kora ifjúságom éveiben arra a meggyőződésre jutottam, hogy Ausztria megsemmisítése a német jövő biztosításának előfeltétele."56

A „Mein Kampf'-ban hosszú oldalakon keresztül lelkes méltatásban részesíti egykori történelemtanárát, aki elhintette benne a „német nagyság" és az európai „német kultúrmisszió" érzését, de egyben a különálló Ausztria létezésének kategorikus tagadását is. (A világtörténelem nagy hódító alakjai között nem ritka jelenség, hogy periférikus kis népek képviselői adnak diktátorokat nagy nemzetek számára.) Hitlerben Schönerer szelleme született újjá, ámde 1933 után nem pusztán visszatérő kísértetként, hanem a német birodalom nyomasztó katonai, gazdasági és propagandisztikus fölényének félelmetes valóságában. Történetileg sajátos feltételek között rajzolódtak ki újra az „alldeutsch" és „gesamtdeutsch" irányzatok frontvonalai. Előbbi a szigorúan centralizált német birodalom gondolatának jegyében, utóbbi pedig a német államok föderációját írva zászlajára. Történeti elődökként az alldeutsch oldalon Georg Schönerer és köre szerepelt, míg a „gesamtdeutsch" irányzat genealógiai vonala Otto Steinwender, Emil Strohal, Richard von Kralik és Ignaz Seipel életművén át, Engelbert Dollfusshoz és Kurt von Schuschnigghoz vezetett.5 7 A német-osztrák kapcsolatok Hitlerrel megkezdődött új időszakát a titkos és brutálisan nyit eszközökkel vívott háború periódusának lehet tekinteni, amelyben a politikai tprror eszközeit (Dollfuss kancellár és osztrák állampolgárok ezreinek meggyilkolása) a diplomáciai befolyásolással (1936. július 11-i szerződés, valamint Hitler és Schuschnigg 5 5Sebastian Haffner: Anmerkungen zu Hitler. München, 1981. 106. 5 '•Adolf Hitler: Mein Kampf. München, 1942. 14. 5 ηΑ. Fuchs: Geistige Strömungen. . .i. m. 186-188.