Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Kerekes Lajos: Az "osztrák" Ausztria keletkezése (Gondolatok az osztrák nemzet-tudat fejlődéséről (1918-1963) 1117
AZ „OSZTRÁK" AUSZTRIA KELETKEZÉSE 1135 tárgyalása Berchtesgadenben 1938 februárjában), valamint a modern propaganda-háború fegyvereivel kombinálták.5 8 Az új helyzet változásokat eredményezett az állami önállóság és bizonyos mértékig az osztrák nemzet megítélésében is. A Szociáldemokrata Párt 1933. május 12-én hozott határozata leszögezte, hogy a németországi kormányfordulat után a párt lemond régi óhajának, az Anschlussnak a követeléséről, ugyanakkor azonban nem mond le arról a reményről, hogy egy ,.szabad és demokratikus Németországgal való egyesülés valamikor a jövőben megvalósulhat. A Szociáldemokrata Párt ebben a kérdésben egyelőre szigorú semlegességet fog tanúsítani".5 9 Elvileg tehát az SPÖ nem változtatta meg az önálló osztrák nemzettel kapcsolatos tagadó álláspontját, hanem a birodalomban bekövetkezett fasiszta hatalomátvétel miatt világnézeti és politikai eszményeinek megfelelően Párizs és Prága felé kereste külpolitikai tájékozódásának új irányát. Még a gondolata sem merült fel annak, hogy az országot fenyegető külső veszély ellen a nemzeti önállóság érzésének felébresztésével is fel lehetne venni a harcot. Sőt az SPÖ vezetői a Dollfuss-Schuschnigg-féle „osztrák teóriát" a konzervatív keresztényszocializmus és a Habsburg-restaurációs elképzelések elméleteként egyértelműen elvetették. A nagynémet pártcsoportosulások liberális tagjai elfordultak a „porosz hegemónia" alatt végrehajtandó Anschluss gondolatától és a Dollfuss-Schuschnigg-féle keresztényszocialistákhoz közeledtek, míg a „Deutsche Gemeinschaft" 60 (Seyss-lnquart-tal az élen) tagjai és a nagynémet vonalat követő stájer Heimwehr-alakulatok beleolvadtak az osztrák NSDAP-ba, és „ötödik hadoszlopként" szolgálták Hitlert.6 1 Az állam létét fenyegető veszélyhelyzet ellenére a kormányzó Keresztényszocialista Párt sem helyezkedett egyértelműen a független osztrák nemzet létezésének álláspontjára. Hasonlóan a szociális szférában követett gyakorlatához, amelyik arra az illúzióra épült, hogy a demokrácia megfojtásával és a fasiszta jellegű Ständestaat megteremtésével toleránsabb magatartásra bírhatják a nácikat Ausztriával szemben, a nemzeti önállóság kérdésében viszont a „második német állam" és .Ausztria német missziójának" elméletével igyekeztek Hitlert megbékíteni a független Ausztria létezésének gondolatával. Dolfuss és Schuschnigg tulajdonképpen semmit sem változtattak az „Ein Volk in zwei Staaten" Seipel-féle jelszaván. Schuschnigg a harmincas évek Ausztriájáról azt írta: „Hittem Ausztriában, és feladatát még nem láttam betöltöttnek. Létezésében lehetőséget láttam arra, hogy Európa szívében egy német összekötőkapocs, egy kultúrát közvetítő híd maradjon meg, amelyik egyúttal a béke megőrzését és továbbfejlődését is szolgálhatta volna."62 Vagy más összefüggésben: „Ausztria német küldetését történeti, lelki és gazdasági okok indokolják. Mély és kitéphetetlen gyökerei a vér- és kultúrközösségben rejlenek." 5 * Kerekes Lajos: Anschluss 1938. Ausztria és a nemzetközi diplomácia 1933-1938. Budapest, 1963. 5 9Otto Leichter: Glanz und Ende der ersten Republik. Wie es zum österreichischen Bürgerkrieg kam. Wien-Köln-Stuttgart-Zürich. 1964. 185. 6 0 Wolfgang Rosar: Deutsche Gemeinschaft. Seyss-Inquart und der Anschluss. Wien-Frankfurt-Zürich, 1971.59. 61 Bruce F. Pauley: Hahnenschwanz und Hakenkreuz. Steierischer Heimatschutz und österreichischer Nationalsozialismus 1918-1934. Wien-München-Zürich, 1972. 176. 6 2Kurt von Schuschnigg: Ein Requiem in Rot-Weiss-Rot. Zürich, 1946. 313.
