Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Kerekes Lajos: Az "osztrák" Ausztria keletkezése (Gondolatok az osztrák nemzet-tudat fejlődéséről (1918-1963) 1117
AZ „OSZTRÁK" AUSZTRIA KELETKEZÉSE 1133 csak a tekintetben vannak eltérések, hogy e cél érdekében melyek a leghatásosabb eszközök. A külpolitikai összefüggések ismeretében az a véleményem, hogy az Anschluss érdekében rendezett hangos gyűlések, különösen ha ezeknek a külföld valamiféle hivatalos jelleget tud kölcsönözni, csak arra alkalmasak, hogy akadályokat állítsanak az Anschluss megvalósítása útjába.."5 1 Demonstratív fellépések helyett tehát kitartó, aprólékos munkával kell a csatlakozás ügyén munkálkodni. A gyakorlatban ez így történt. 1925-ben Bécsben is megalakult a berlini Volksbund paralell szervezete, melynek elnökéül Dr. Hermann Neubachert választották, akit az 1938-as annexió után a németek Bécs polgármesterévé neveztek ki. A gazdasági, kulturális, jogi, oktatásügyi- és tudományos kapcsolatok elmélyítésére létrehozták a német-osztrák, illetve osztrák-német ún. „Arbeitsgemeinschaft"-okat5 2 (munkaközösségeket), amelyekben mind a két oldalon tekintélyes tudósok, politikusok, gazdasági szakemberek és befolyásos közéleti személyiségek — köztük olyan vezető szociáldemokrata politikusok, mint Karl Renner és Robert Danneberg — vállalatak szerepet. Ebből a tényből viszont az is kitűnik, hogy az akkori Anschluss-törekvésekhez jelentős demokratikus erők is kapcsolódtak, ezért nem lehet ezeket minden megkülönböztetés nélkül a későbbi nemzetiszocialista annexiós törekvésekkel azonosítani. Kétségtelen viszont, hogy e mozgalmak nagy belső ellentmondása volt — amiért később drága árat kellett fizetni —, hogy a nagynémet irányzatokkal harmonikusan együttműködve tevékenykedtek azok a szociáldemokraták is. akik az 1918—1919-ben meghirdetett „demokratikus Anschluss" illúziójához ragaszkodtak a mostani helyzetben is. Jellemző példaként megemlítjük azt a tanulmányt, amelyet Kelsen, a köztársaság alkotmányának szellemi atyja dolgozott la a Munkaközösség felkérésére az Anschluss végrehajtásának lehetséges nemzetközi jogi feltételeiről. A tanulmányból is kiolvasható szerzőjének Anschluss-barát felfogása, amelyet korábban egy alkalommal már nyilvános előadásban is kifejtett, amikor ^Ls azt mondta: „Erkölcsileg elviselhetetlen állapot, hogy hat és félmillió embert egyfajta közösségbe kényszerítenek, amelyik minden belső értelmet és politikai eszmét nélkülöz. Sem történeti, sem pedig nemzeti, vagy vallási és kulturális okok nem indokolják a mai Ausztria létét."5 3 A csatlakozást előkészítő lépések sorába tartozott a könyvtár- és levéltárügy egységesítése, a kulturális és művészeti kapcsolatok jelentős kiszélesítése, az iskola- és oktatásügy szabályzatainak egységesítése, a büntetőjog és a munkajog rendelkezéseinek koordinálása, a telefon- és távirati összeköttetésekben a belföldi tarifa érvényesítése, szoros együttműködés a vámpolitikában, sőt a hadsereg szolgálati szabályzatának és mozgósítási terveinek összehangolása is. Mindezek együttes hatásáról Golo Mann történész — Thomas Mann fia — 1938-ban Ausztria annexiója után azt írta: „Történelmi tény, hogy az 1929 körüli időre a német-osztrák államhatárok gyakorlatilag már alig léteztek."5 4 Az 1918-tól 1938-ig terjedő időszakon belül az osztrák nemzeti sorskérdések további alakulása szempontjából fontos határkövet jelentett Hitler 1933. január 30-i hatalomra jutása. A weimari demokrácia maradéktalan felszámolása, a könyörtelen nemzetiszocialista diktatúra kiépítése, az „Ein Volk, ein Reich, ein Führer!" jelszóban kifejezett totális 5 'AA. Bonn. Ost. 16. Büro d. RM. Bd. 2/614130. 5 2 AA. Bonn. Po. 2. Deutsch-Österreichische Arbeitsgemeinschaft. Bd. I—II. 5 3Hans Kelsen: Zur Anschlussfrage. In: Republikanische Hochschulzeitung. 1926. 2. 5 *Golo Mann: Geschichte und Geschichten. Frankfurt/M. 1966. 4*
