Századok – 1984

TANULMÁNYOK - Kerekes Lajos: Az "osztrák" Ausztria keletkezése (Gondolatok az osztrák nemzet-tudat fejlődéséről (1918-1963) 1117

1130 KEREKES LAJOS ki. Újabban egyesek úgy vélik, védekezni kell a német »civilizációba« való beolvadás veszélye ellen, sőt érveket kovácsolnak Ausztria-Magyarországnak a nagyipar rémképeiből született dunai konföderáció formájában való újjászületése mellett... Ebben a kérdésben el lehet kerülni a fölösleges szószaporítást, ha mindjárt az elején rámutatunk: a Monarchia népei közül sem a szlávok, sem a románok, sem pedig a magyarok nem ismerték el az osztrák kultúra létezését; csak a maguk kultúráját és a németet ismerték, utóbbit azonban nem szerették; az »osztrák kultúra« a német-osztrákok specialitása volt, amelyik szintén nem akart hallani a németről... Az osztrák kultúra a bécsi álláspont perspektivikus tévedését fejezte ki. Olyan állítás, miszerint a nemzetiségileg keveredett országokban, mint Ausztria volt, erőteljesebben virágozna fel a kultúra, s ebből eredően a »sancta Austria« küldetéséről oly gyakran hangoztatott elmélet igazsága sohasem nyert bizonyítást."40 Musil tagadó véleménye nem változtat azon a tényen, hogy a német-osztrák intellektuelek széles köreinek tudatában a Duna-völgyi osztrák „kultúrmissziós" szerep reálisan létező valóságnak tűnt. Ennek ismeretében érthetővé válik, hogy a felbomlás után következő új helyzetben sokan tanácstalanul álltak a létfeltételeitől megfosztott „osztrák kultúra" jövőjének dilemmája előtt. Miután az önálló osztrák nemzeti kultúra kialakulásának alternatíváját egyelőre alig tekintette valaki elképzelhetőnek, általánossá vált a meggyőződés, hogy az osztrák kultúrának integrálódnia kell a német kultúrkörbe. Ezt a meggyőződést vallották az osztrák történészek is,4

1

akiket 1919 után kizárólag a német történelem „kisnémet" szellemű felfogásának kritikája és „nagynémet" szellemű újjáértékelésének problémája foglalkoztatott.4

2 2. Az ,,egy nép - két államban" jelszótól az „egy nép, egy birodalom, egy vezér'' jelszó megvalósításáig. Ausztria önálló és független állami létével összefüggő viták végül is akkor jutottak nyugvópontra, amikor 1922 októberében aláírt genfi jegyzőkönyv a Népszövetség által garantát szanálási kölcsön feltételeként újra leszögezte az Anschluss tilalmát.4

3

Seipel kancellár maga írta alá a nemzeti függetlenség e jelentős dokumentumát, amelyik viszonylag konszolidált állapotok kezdetét jelezte Ausztriában. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy az új állam létének nemzetközi jogi garantálása automatikusan megindította az osztrák nemzettudat fejlődésének folyamatát. A politikai életben mértékadó szerepet játszó pártok alapjában véve nem változtattak a független osztrák nemzet létezésével szemben elfoglalt elutasító álláspontjukon. 40Robert Musil: Der Anschluss an Deutschland. (März 1919) In: R. Musil Gesammelte Werke in neun Bänden, ed. A. Frisé. Reinbek 1978. 1039-1041. (Idézi:F. Fellner: Die Historiographie. . . i. m. 41. 4 ' Az osztrák történészek tagjai voltak a Német Történészek Szövetségének, sőt kongresszusaikat is közösen tartották. Négy alkalommal Ausztria területén: 1896-ban Innsbruckban, 1904-ben Salzburgban, 1913-ban Bécsben és 1927-ben Grazban, Ezzel szemben a Habsburg-birodalom történészei soha nem alakítottak közös szervezetet. (F. Fellner: Historiographie. . . 38.) 4 2 F. Fellner: Die Historiographie. . . i. m. 49-51. *3Dr. Gottfried Ladner: Seipel asl Überwinder der Staatskrise vom Sommer 1922. Zur Geschichte der Entstehung der Genfer Protokolle vom 4. Oktober 1922. Wien-Graz. 1964. 158.