Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Kerekes Lajos: Az "osztrák" Ausztria keletkezése (Gondolatok az osztrák nemzet-tudat fejlődéséről (1918-1963) 1117
1122 KEREKES LAJOS Max Adler, az ausztromarxizmus egy másik kiemelkedő szellemi reprezentánsa az Anschluss szükségességét elsősorban gazdasági és szociális tényezőkkel indokolta. Az iparilag fejlett nemzetiségi területek elszakadása után — érvelt - a német nyelvterületre zsugorodott, túlnyomóan agrárjellegű Ausztria gazdaságilag életképtelen államalakulat lenne, amelyik eltorzult és visszamaradott gazdasági és szociális struktúrája miatt áthághatatlan akadályt állítana a szocializmus megteremtése elé. ,A német szocialista köztársaság részeként10 azonban nálunk sem maradhatna fenn egy pusztán polgári demokrácia. A német néphez csatlakozva, annak tekintélyesebb társadalmi ereje révén mi is egy csapásra eljuthatnánk a fejlődés magasabb színvonalára, amelyet önmagunkra utalva csak lényegesen később tudnánk elérni."1 1 A gazdasági életképtelenségről hangoztatott szociáldemokrata érvelés — amelyet a Monarchia felbomlását követő időszakban a megoldhatatlannak látszó problémák tömege is igazolni látszott - csaknem osztatlan egyetértésre talált az osztrák közgazdasági irodalomban és a közgondolkodásban is.1 2 Ausztria nemzeti önállóságának koncepcióját Otto Bauer a győztes imperializmus önző hatalmi politikája egyik eszközének tekintette, amelyik szerinte az egységes, demokratikus német köztársaság létrejöttének meghiúsítását célozza. Franciaország a német demokratikus erőkön akar bosszút állni a Hohenzollern-ház bűneiért. A dunai konföderáció tervének hangoztatásával is — írta Bauer — Franciaország kizárólag azt szeretné elérni, hogy Ausztriát is bekapcsolja a francia hegemónia alatt tervezett német- és szovjetellenes blokkba. A német-nemzeti pártcsoportosulások1 3 szintén egységesek voltak az Anschluss követelésében, de nagyon is eltérő módon értelmezték a megvalósítandó csatlakozás célját. A nemzeti irányzat demokratikus-kispolgári és értelmiségi rétegeiből sokan az 1848-as forradalom eszményeihez kívántak visszatérni, amikor a bécsi forradalmi tömegek az egységes, demokratikus német köztársaság követelését szimbolizáló fekete-vörös-arany színű zászlók alatt harcoltak és véreztek Windischgrátz fekete-sárga ellenforradalmi hadaival szemben, s amikor a liberális Erzherzog Johann személyében a frankfurti parlament 10 Otto Bauertől származik a jelszó: „Anschluss an Deutschland, Anschluss an dem Sozialismus!" 1 íMax Adler: Der Krieg ist aus, der Kampf beginnt. Der Kampf, 1919. Jhg. 11. Nr. 12. 781. ,2 G. Stolper: Deutsch-Österreich als Sozial-und Wirtschaftsproblem, München, 1921; Otto Bauer: Die Wirtschaftskrise in Österreich. Ihre Ursachen, ihre Heilung. Wien, 1925; F. Hertz: Ist Österreich wirtschaftlich lebensfähig? Wien, 1921 ;E. Scheffer: Österreichs wirtschaftliche Sendung. Leipzig, 1927; E. Gebert: Flammenzeichen. Österreichs Wirtschaftsschicksal. Wien, 1927; G. Höper: Österreichs Weg zum Anschluss, Berlin, 1928; H. Franzen: Die deutsch-österreichischen Wirtschaftsbeziehungen in der Nachkriegszeit. Köln, 1928; Schilder: Der Streit um die Lebensfähigkeit Österreichs, Stuttgart, 1926; G. Slavik: Der Aussenhandel und die Handelspolitik Österreichs. 1918-1928. Klagenfurt, 1928; F. Haber: Die österreichische Wirtschaftsbilanz. München, 1927; O. Ehrlich: Kann Österreich geholfen werden? . Wien-Leipzig-London, 1927; V. Kienböck: Das österreichische Sanierungswerk. Stuttgart, 1925 ; Kleinwächter: Der deutsch-österreichische Mensch und der Anschluss. Wien, 1926;//. Kniesche: Die grossdeutsche Wirtschaftseinheit, Leipzig, 1929;//. Knallbrunner: Der Wiederaufbau der Landwirtschaft Österreichs. Wien. 1926; Basch-Dvoralek: L'Autriche et son existence économique. Prag, 1925. 1 3A Monarchia ö-izeomlása után több párt és politikai egyesülés sorolható ebbe a csoportba: Deutsche Agrárpártéi, Deutsche Arbeiterpartei, Deutsche Fortschrittspartei, Deutsche Gemeinbürgschaft, Deutsche Nationalpartei stb. 1920. szeptember 5-7-én Salzburgban 17 német nemzeti irányzat egyesüléséből jött létre a Grossdeutsche Volkspartei.
