Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: A Batthyány-kormány megalakulása és kinevezése 1085
A BATTHYÁNY-KORMÁNY MEGALAKULÁSA ÉS KINEVEZÉSE 1113 nem sikerült kiharcolni, addig a javaslatba hozott miniszteri személyek valójában érdektelenek voltak, s a kabinet névsora hivatalos felterjesztése nélkül tárgyalásra sem került. A március 31 -i királyi leirat tehát végül beletörődött a felelős minisztériumnak a pozsonyi elképzelések alapján történő megszervezésébe, bár az országgyűlésnek több kérdésben engednie kellett. A jóváhagyás így napirendre tűzte a miniszteri névsort felteijesztésének kérdését. Mivel semmi ok nem merült fel, aminek következtében az eredetileg bejelentett személyek helyett mást kellett volna javasolnia, Batthyány kitartott a március 23-i lista mellett. Bécsben azonban aggályoskodtak Kossuth személye miatt. Ez ügyben István nádor március 31-én „sürgönyt" menesztett Szögyenyhez, amelyben jelezte: nincs mód arra, hogy Kossuthnak egy másik tárcát juttassanak, mert csak a pénzügyi vagy a belügyi tárcáról lehet szó. Mivel a belügyek élén „többet tudna ártani", mint ezt Majláth országbíró és Keglevich tárnokmester is hangsúlyozzák, ezért a pénzügyet ajánlják, amelyet most jelentéktelen („elnyűtt") hivatalnak tartanak. A nádor azt is hangsúlyozta, hogy tanácsadói igazát látszik bizonyítani, hogy maga Kossuth is a belügyi tárca megszerzésére törekszik. További ellenvetések esetén sürgős választ kért, mert - mint jelezte - másnap már fel akaiják küldeni a miniszteri névsort. Batthyány — talán a Bécsből érkező végleges választ megvárva - április 2-án nyújtotta be a nádorhoz a kinevezési javaslatot, aki azt másnap pártolólag továbbította az uralkodóhoz. A felteijesztés szükségesnek tartotta, hogy Kossuth kinevezésének elkerülhetetlenségét hangsúlyozza, s megismételte a március 31-én Szögyenynek írtakat: a pénzügy veszélytelen, míg a belügy élén kezében tarthatná az országgyűlési választásokat, ami a legközelebbi országgyűlésig lehetetlen helyzetbe hozná a kormányt. Április 5-én Szögyeny is elfogadásra ajánlotta az uralkodónak a névsort azzal, hogy az abban szereplő személyek — Mészáros ezredes kivételével — az országgyűlés többségéhez, vagy a hozzájuk hasonlóan gondolkodókhoz tartoznak. Az előterjesztés dicsérően nyilatkozott a jelöltek politikai karakteréről, megjegyezve, hogy — természetesen az udvar szemszögéből nézve — egyedül Kossuth ellen merülhet fel kifogás. De — tette hozzá Szögyeny — az ő megerősítésének megtagadása „az egész minisztérium közvetlen feloszlását" vonná maga után.13 Ilyen előzmények után adta Ferdinánd április 7-én „legfelsőbb hozzájárulását" az előterjesztéshez. Az ezekben a napokban kezdődő újabb huzavona miatt azonban a jóváhagyást Bécsben visszatartották, és azt csak április 10-én — egy nappal az országgyűlés berekesztése előtt - hirdették ki. Ekkor érkezett csak le a felelős minisztérium megalakításáról intézkedő törvénycikk is. Mindkettőt engedmények kicsikarására — így az államadósság elvállalására - akarta az udvar felhasználni. Ismeretes, hogy a kísérlet kudarcot vallott, mert Batthyányék a leghatározottabban visszautasították azt. Másnap, április 11-én reggel Batthyány és Pozsonyban tartózkodó négy társa letette az esküt. Megkezdhette munkáját a felelős és független magyar minisztérium. 13 Klauzál és Szemere kinevezése: Miniszterelnök, elnök ir. 1848: 209; közli Deák Imre: 1848. A szabadságharc története levelekben. . . (Bp. 1943.] 42. A márc. 24-i kir. kézirat: OL Ν 31. Nádori levéltár. István nádor lt. Közpolgári ir. 1848:558; közli, Szögyeny előterjesztésével.Andics i. m. II. 39-41; 1. még Varga i. m. 229-230. A nádor márc. 31-i távirata: Szögyeny i. m. I. 223-224. Batthyány és a nádor felterjesztése: OL A 45. Magyar udvari kancellária lt. Elnöki iratok 1848:174, 176; közli Szögyeny javaslatával Károlyi, A pozsonyi törvénycikkek. . . 263-266. Szögyeny szerint Batthyány azzal szerelte le az ő és az udvari körök aggályait, hogy Kossuth a kormányban kevésbé lesz veszélyes, mint azon kívül; 1. Szögyeny i. m. I. 72.
