Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: A Batthyány-kormány megalakulása és kinevezése 1085
A BATTHYÁNY-KORMÁNY MEGALAKULÁSA ÉS KINEVEZÉSE 1111 is fogadta el. A Marczius ezt követően, március 27-én nagy cikkben méltatta a kormánynévsort, elsősorban Batthyányt és Kossuthot. Ennek kapcsán így fogalmazta meg kívánságukat: ,.mutasson a ministerium erőt és határozottságot; alakuljon meg, más combinatio ugy is lehetetlen". (Kiemelés utólag.) Ez a kitétel is azt érzékelteti, hogy a szerkesztőség nem hiányolta Nyáryt a kormánynévsorból. Batthyány egyéni rokonszenve természetesen nem mindig érvényesült. Teleki Lászlóhoz köztudottan szoros barátság fűzte, kabinetjét mégis nélküle alakította meg. Igaz, ha Kossuth jól emlékezett, Teleki és Perényi Zsigmond azért léptek vissza, hogy Esterházy helyét biztosítsák. Eötvös, Széchenyi és Esterházy, vagyis egy báró, egy gróf és egy herceg után - a gróf miniszterelnök mellett — valóban nem volt kívánatos még egy főrend a kormányban. Ebben az esetben tehát feltételezhetjük, hogy az elmúlt hónapokban és ezekben a napokban is a főrendek tábláján Batthyányt fenntartás nélkül támogató Teleki nem az egyet nem értés miatt nem vállalt tárcát, inkább a miniszterelnökkel való egyetértés alapján vonult vissza Perényivel együtt. Szóba került még Vay Miklós báró, aki Szögyeny információi szerint ezt azonnal elhárította. A jelöltek között még egy név szerepelt gyakrabban: Szentkirályi Móric, Pest megye első alispánja, Kossuth követtársa. Vidos József március 16-án este Bécsből kelt levelében úgy emlegette Szentkirályit, mint aki Kossuth és Deák mellett „nagy szerepet" fog játszani. A március 17-én este Pozsonyban lezajlott fogadásról a Pesti Hírlapnak beszámolva, Tóth Lőrinc Battyhány és Kossuth mellett „a nemzet kedvencei "-ként ünnepelt politikusok közül csak hármat emelt ki név szerint: Teleki Lászlót, Eötvöst és Szentkirályit. Ebben nyilván „centralista" elfogultsága érvényesült. Szerepelt azonban Szentkirályi a Hetilap hét esélyes miniszteijelöltje között is. Ismeretes, hogy Szentkirályi 1848 februárjában a Kossuthtal támadt ellentétei miatt otthagyta a diétát, s Pestre visszatérve azon mesterkedett, hogy Kossuth követi megbízatását megsemmisíttesse, és az alsótáblától visszahivassa. Ezt Eötvös és mások megakadályozták, majd rávették Szentkirályit, hogy téijen vissza az országgyűlésre. Ez az ellentét lehetett az alapja annak az ötletnek, hogy Kossuth helyett Szentkirályit kellene a kormányba juttatni. Nem tudjuk, hogy a Blackwelltől eredő információk mennyire megalapozottak, de feltehetően Deák nem vállalta a megbízatást, hogy Batthyányt a cserére rávegye. S azt is valószínűnek kell tartanunk, ha erről szó is esett, Batthyány nem hajolt a személyi intrikára. Az viszont valószínű, hogy Kossuth — ha egyáltalán felmerült a gondolat, hogy Kossuth mellett Szentkirályi is tagja legyen a minisztériumnak — tiltakozott Szentkirályi ellen, s ezt Batthyánynak méltányolnia kellett. Ha ez megtörtént, Kossuthnak némi kárpótlása lehetett, hogy Szemere jelöltsége ügyében nem hallgattak rá. Érdemes még megemlíteni, hogy az országgyűlés befejezését követően másnap, április 12-én Szentkirályi már visszatért Pestre, ahol a Pest megyei Választmány - Teleki Lászlóval együtt -beválasztotta soraiba, sőt Szentkirályi Nyárytól az elnöklést is átvette.12 11 Pázmándyról a -nádor: Lönyay i. ra. 85 . 349; Batthyány véleményére: Bártfai Szabó i. m. 676. Pázmándy sértettségére: Kossuth gyűjt. I. 405; közli Waldapfel i. m. I. 175.Nyáry márc. 21-i nyilatkozata Batthyányról: PH márc. 22. Nyáry sértettségéről Szemere és Pulszky: Kossuth gyűjt. I. 397, 399; közli Waldapfel i. m. I. 156-158. L. még Szögyeny-Marich László: Emlékiratai. Bp. 1903. I. 236. Vay Miklósra: Szögyeny i. m. I. 82. Vay mellett Keglevich Gábor tárnokmester neve is felmerült: Vukovics i. m. 82. és Horváth M. i. m. II. 631. Vidos levele Szentkirályiról: Vidos cs. lt. Tóth Lőrinc tudósítása: PH márc. 20. Szentkirályi a megyei választmányban: BpH ápr. 21.
