Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: A Batthyány-kormány megalakulása és kinevezése 1085
1110 URBÁN ALADÁR megőrizte nemzeti érzését, ami a Habsburg-birodalom hadseregében nem volt magától értetődő. Végül azzal is kellett számolni, hogy vajon a jelölt elfogadja-e a felkínált megtiszteltetést? A jelek szerint március 23. előtt Batthyány meg sem kísérelte Mészárossal felvenni a kapcsolatot. Igaz, erre a névsor bejelentését megelőzően idő sem lett volna (Klauzálnak is csak 22-én írtak), utána pedig Radetzky milánói visszavonulásának hírére egyelőre — és főleg: nem hivatalosan — nehéz is lett volna kapcsolatba lépni Mészárossal, akiről csak azt tudták, hogy valahol Észak-Itáliában ezrede élén áll. Emlékiratai szerint Mészáros a Pesti Hírlapból, feltehetően annak március 26-i számából értesült jelöléséről. Ismeretes, hogy hazatérését a király május 7-én rendelte el, s Mészáros csak május 23-án érkezett Pest-Budára. Széchenyi ekkor sajnálattal jegyezte meg naplójában, hogy őt nem kérdezték, mert ő Hrabovszky altábornagyot ajánlotta volna.11 Végigtekintve a miniszteri lista összeállítását, megállapíthatjuk, hogy az nem volt egyszerű folyamat. Számos, az utolsó pillanatig változó meggondolás játszott benne szerepet, s természetesen azok sorában nem volt elhanyagolandó a kormányát formáló Batthyány miniszterelnök személyes érzelme sem. Így kevés esélye volt az e napokban egyébként az országgyűlés munkájában aktív szerepet játszó Pázmándynak, miként Nyárynak is. Pázmándy — Széchenyi március 20-i feljegyzései szerint — Eötvös és Szemere mellett komoly tevékenységet fejtett ki Batthyány oldalán. Ennek ellenére a kapcsolat nem lehetett jó közöttük. Batthyány Pázmándyt megbízhatatlannak, a nádor pedig — feltehetően Batthyány véleménye alapján — ravasz embernek tartotta. Pázmándy minden bizonnyal számított a miniszterségre, s abban, hogy a képviselőházi elnökséget neki juttatták 1848 nyarán, nyilván szerepet játszott az engesztelés szándéka is. Afelől, hogy Nyárynak milyen komolyak voltak a miniszteri ambíciói márciusban, nincsenek egyértelmű bizonyítékok. Az a tény, hogy a Pest megyei Választmány megalakulásakor, március 21-én Nyáry a nádornak, majd Batthyánynak is bizalmat szavaztatva, az utóbbihoz indoklásul hozzátette: „nem azért, mit eddig tőn, hanem azért, mert saját emberünk", nem jelzi a miniszterelnökkel való együttműködés szándékát. Ugyanakkor az sem világos, hogy a pesti radikálisok helyeselték-e az Ellenzéki Kör március 16-i jelölőinek ötletét, hogy Nyáry legyen a rendőrminiszter. A Marczius Tizenötödike erre a kombinációra utalva, március 20-án azt irta, hogy Pulszky bankár apósa miatt valóban alkalmas pénzügyminiszternek, Teleki László gyakori párbajai miatt hadügyminiszternek és Nyáry, mivel egy goromba ,koldusbírót" személyesen kisért a városházára, rendőrminiszternek. A kis írás hangneme azonban inkább szarkasztikus, mint valóban helyeslő. Másnap este pedig az új osztrák minisztérium névsorát ismertetve, a lap a következő megjegyzést tette a rendőrminiszter neve után: „Ezen tárcza alkotmányos országokban a belügy ministerium egy része." Az állásfoglalás elvileg helyes, láttuk, Pozsonyban is így gondolkodtak. Kérdés, nem szólt-e ez Nyáry ellen, hiszen a kabinetből való kimaradását később nem fájlalták, s Klauzál miniszterségét pedig helyeselték. Nyáiyt az kétségtelenül sértette, hogy Szemere beosztottjaként kellett volna szolgálnia, s ezt nem 11 Mészáros akadémikusságára ld. Nemeskürty István: Mészáros Lázár akadémiai székfoglaló eló'adása, 1845. Hadtörténelmi Közlemények 1977. 601-610. A székfoglaló szövegét 1. Mészáros Lázár a katonaságról. S. a. r. Ács Tibor. Bp. 1979. 45-70. Értesülésére kinevezéséről 1. Mészáros Lázár: Emlékiratai. Pest, 1967. I. 1-4. A hazatéréséről intézkedő parancsra 1. Pap Dénes: Okmánytár Magyarország függetlenségi harczának történetéhez. 1848-1849. Pest, 1868.1. 77.
