Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: A Batthyány-kormány megalakulása és kinevezése 1085
A BATTHYÁNY-KORMÁNY MEGALAKULÁSA ÉS KINEVEZÉSE 1109 támogatója) is bekapcsolódtak, sőt átvették annak vezetését. A Pestről érkező jelentések március 16-ától együtt emlegetik kettőjük nevét, mint akik kezükben tartják, irányítják és fékezik a fővárosi fejleményeket. Klauzál előbb a fővárosi, majd a Pest megyei Rendre Ügyelő Választmánynak is alelnöke volt, így érthetően nagy befolyással rendelkezett. Blackwell március 21-i jelentése szerint „Buda és Pest Klauzál uralma alatt áll". A jelentés utal arra, hogy Klauzál az elmúlt diéta egyik legünnepeltebb delegáltja - és egyike a liberálisok legmérsékeltebbjeinek. Ezt erősíti meg Kovács Lajos, Széchenyi Pesten levő bizalmasa, aki március 204 levelében említi, hogy Klauzál az, aki a Választmány határozatainak élét tompítja, stílusát „szelídíti". Klauzál a reform és nem a forradalom embere, mondja Kovács, majd két nap múlva így ír ról: „Klauzál ist der gute alte Klauzál, kit a véletlen felkapott s oda sodort, de ki inkább feltalálja magát még is a forradalomba"... Ez a levél is hangsúlyozza: a proklamációkban vagy levelekben Klauzál mindig talál javítani valót, „mindig vannak kifogásai a kitételek ellen", s a „forradalmi szelíd szellemek" hallgatnak rá. Klauzál súlya és befolyása a fővárosi mozgalom felett, szolidaritása az országgyűlésen vezető szerepet játszó liberálisokkal jó ajánlólevél volt számára. Magatartása előnyösen különbözött — már Batthyány ék számára — Nyáiytól, aki egyre kritikusabb volt a diétával és a miniszterelnökkel szemben. Bár a Pestről érkező tanácsok Nyáiyt javallották bevenni a minisztériumba, egyre radikálisabb hangvételű nyilatkozatai nem tették őt kívánatossá az amúgy is heterogénnak ígérkező kabinetben. így valószínűleg nem volt szükség Kossuth különösebb pártfogására, hogy Batthyány választása Klauzálra essék, és megszülessen a március 22-i felkérőlevél. (Horváth Mihály szerint Batthyány baráti viszonyban volt Klauzállal.) Lehetséges, hogy a minisztérium megalakulásáról intézkedő törvény március 21-i módosítása, hogy ti. a kabinetben nyolc miniszter legyen, Klauzálnak - illetve Széchenyinek — kívánt helyet biztosítani. Az elmondottak alapján azt várhatnánk, hogy Klauzál előnyben részesítése Nyáry helyett, visszatetszést szült a fővárosban. Nem így volt, legalábbis a Marczius Tizenötödike nem így reagált. Március 25-i számában így kiált fel: Klauzál, „ki a pesti népmozgalmat átvette és élére állt . .. minister!" Majd így folytatja, érezhető megelégedéssel: „Úgy látszik, az ország rendei Pest városi tekintélyét és fontosságát illő figyelembe vették. A ministerek meggyőződtek arról, hogy ha megállni akarnak, bázisul egy fővárosi nép loyalitása a legbiztosabb alap. Klauzál Gábor ministersége előttünk illy alakban tűnik fel."10 A nyolcadik miniszter, Mészáros Lázár jelöléséről igen keveset tudunk. Neve ismert volt, mint a Magyar Tudós Társaság aktív szolgálatot teljesítő katona tagjáé. A gondolat, hogy ő volna jó hadügyminiszternek, láttuk, Pesten merült fel, még március 15. előtt. Jobbat Pozsonyban sem tudtak találni, erre mutat, hogy a Hetilap ismertetett listáján már szerepelt és meg is maradt a jelöltek között. Ami nyilván azzal magyarázható, hogy kívánatosnak tűnt: a hadügyminiszter (helyesen: honvédelmi miniszter) legyen aktív katona, s legalább ezredes. Politikai magatartásától nem varhattak többet, mint azt, hogy 1 "Klauzál tekintélyére: Vukovics i. m. 86-87. Márc. 14-15-i szerepléséről: Hetilap márc. 17.; Varga i. m. 87. Blackwell jelentéseire 1. a 2. jegyzetet. Kovács Lajos id. két levele Széchenyihez: Széchenyi gyűjt. Κ 206/29-30. Batthyány és Klauzál baráti kapcsolatára -.Horváth M. II. 638. Klauzál márc. 14-i pesti megjelenésének körülményei: véletlen volt-e, vagy küldték, még tisztázandó.
