Századok – 1984

TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: A Batthyány-kormány megalakulása és kinevezése 1085

A BATTHYÁNY-KORMÁNY MEGALAKULÁSA ÉS KINEVEZÉSE 1095 nyilvános megbeszélését választotta. Nem valószínű, hogy a meghívottak eló're ne értesültek volna az értekezlet tárgyáról, de az elképzelhető, hogy közvetlenül a megbeszélés előtt Batthyány nem volt hajlandó mások javaslatait meghallgatni. Arról pedig, hogy Szemere helyett Nyáry legyen a belügyminiszter, nemcsak azért nem lehetett szó, mert Batthyány ezt már korábban megbeszélte Szemerével. Ekkor már Szemere valósággal „hivatalba lépett", hiszen megkezdte Batthyány ideiglenes miniszterelnöki irodájának megszervezését. A pénzügyminiszterségtől vonakodó Kossuthot így nem neki kellett meggyőznie, hanem az értekezleten résztvevők gyakoroltak rá olyan erkölcsi nyomást, ami miatt Kossuth engedett — vagy legalábbis engedni látszott a többség kívánságának. Az értekezlet a jelek szerint így sem oldott meg minden problémát, de a másnap délelőtt váratlanul jelentkező nehézségek Batthyánynak megadták az erkölcsi alapot ahhoz, hogy minden további tárgyalást mellőzve maga döntsön.2 Batthyány nemcsak azt akarta megvárni, hogy a főrendek is jóváhagyják a független felelős minisztérium alkotásáról szóló törvényt, hanem azt is, hogy a király szentesítse a felteijesztett javaslatot. (Ezt Blackwell jelentéséből tudjuk.) A Pestről érkező hírek azonban arra késztették a miniszterelnököt, hogy a fővárosba haladéktalanul küldjön le egy vagy két miniszternek kijelölt személyt, hogy ott a leendő kormányt képviselje. így kényszerült arra, hogy az alakulófélben levő kabinet névsorát a diétával nyilvánosan közölje, s azt így egyben az ország tudomására hozza. Amikor Eötvösnek Blackwell megjegyezte, hogy a miniszterelnök ezzel „megsértette az etikettet", a válasz egyetértő volt, de Eötvös szerint nem volt más választás. Batthyány tevékenysége szempontjából a fejleményeknek ez az aspektusa azért érdekes, mert már előrevetíti a miniszterelnök magatartásának egyik jellegzetességét: rendkívüli helyzetben habozás nélkül vállalta a felelősséget a rendkívüli intézkedésekért! Tette ezt akkor is, ha nem csupán a formalitások, vagy az „etikett" megsértéséről volt szó. Ezen a napon, március 23-án Batthyány más, ugyancsak a felségjogokat érintő kérdésben is túltette magát az ι „illemen", amikor úgy döntött, hogy szétküldeti a 2. számú miniszterelnöki körlevelet a királynak felterjesztett, de még jóvá nem hagyott jobbágyfelszabadítási törvények 2 A pesti küldöttség Batthyánynál: PH márc. 24. Sommsich részvételére a Batthyánynál tartott értekezleten 1. Kónyi Manó: Deák Ferencz beszédei. II. Bp. 1903. 203. és Varga i.m. 137. Blackwell tudósításai: Correspondence Relative to the Affairs of Hungary, 1847-1849 . .. House of Commons [London] 1851. 46-55. Blackwell jelentéseinek másolatai megtalálhatók az MTA kézirattárában; 1.7. A. Blackwell: Missions... Ms 10.003. Ezek a Blackwell által készített másolatok tartalmaznak olyan részleteket is, amelyek az 1851. évi hivatalos parlamenti kiadásból kimaradtak. Az eredeti jelentések azonban ennél is bővebbek, mint az megállapítható Angyal Dávidnak a Foreign Office levéltárában készített, ugyancsak az MTA kézirattárában található másolatai alapján: 1. Ms 816/1. (Blackwell jelentéseit használva, mindig ez utóbbiak szövegét vesszük alapul.) Blackwell jellemzésére 1. Hajnal István: A Batthyány-kormány külpolitikája. Bp. 1957. 10-19. Vidos márc. 22-i levele: OL Ρ 701. Vidos es. lt. 1840-1848. évi iratok. Kossuth id. emlékezéseit közli KLÖM XII. 977-978. Szemere emlékezéseit 1. Csengery Antal: Tanulmányok és jellemrajzok. Pest, 1970. II. 273. A felelős minisztériumról szóló törv. jav. eredeti kézirata, Szemere javításaival és márc. 21-én kelt megjegyzéseivel: OL Ν 69. Regnicolaris lt. Az 1847/48. évi ogy ir. Lad. XX. 21. rekesz. B. fasc. 59. sz. Batthyány felkérőlevele Klauzálhoz: magántulajdonban. (Eredetileg: Ernst Lajos gyűjt. IX. 185. sz.) Széchenyi levele Tasnerhez: OL R 196. Tasner A. hagyatéka; közli Majláth Béla: Széchenyi István levelei. Bp. 1891. III. 604. (Majláth szövegközlése gyakran pontatlan. Az idézeteket mindig az eredeti szöveg alapján adjuk.)