Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: A Batthyány-kormány megalakulása és kinevezése 1085
1096 URBÁN ALADÁR kíséretében. Súlyát és jelentőségét illetően a két lépés természetesen nem egyenrangú. A motívumok sem azonosak: előbbivel a főváros forradalmárait akarta megnyugtatni, illetve befolyásolni, az utóbbi a parasztság megnyerése mellett azt célozta, hogy az udvar és a konzervatívok törekvéseit meggátolja. Ami közös mindkét intézkedésben: a hagyományos eljárás vagy a „szolgálati út" mellőzése a hatékony és gyors intézkedés érdekében. Batthyány tehát engedett 23-án délelőtt a nyomásnak, és bejelentette minisztériumát. Annak tervezett személyi összetételén azonban nem változtatott - igaz, ilyen követelés Pestről tudtunkkal nem is érkezett. (Hacsak Kossuthnak Nyáry érdekében tett lépései mögött nem kereshetünk ilyet. De ez nem valószínű.) A kabinet immáron Széchenyivel kiegészített névsora, a Pesti Hírlap március 26-i tudósítása szerint, a tárcák ott szereplő elnevezésével a következő : A fenti névsor, mint láttuk, nem könnyen állott össze. A korabeli sajtóban és levelezésben mintegy 24—25 név szerepel a feltételezett miniszterjelöltek között, egyesek igen gyakran, mások ritkábban, vagy csak egyetlenegyszer. Sorrendben Kossuth, Deák és Széchenyi a legtöbbet emlegetettek, ami többek között annak is köszönhető, hogy ez a hármas kombináció már Bécsben felröppent — és igen hihetőnek tűnt. (Lehet, hogy Batthyány környezetében keletkezett, és így a hitelesség bélyegét is magán hordta.) Érdekes, hogy az Ellenzéki Kör március 9. táján készült listáján hat, a március 16-i javaslatok között öt leendő miniszter szerepel — beleértve a miniszterelnököt is. A március 19-i kelettel Pozsonyból érkezett tudósítás, amelyet a Hetilap közölt — és amelyet Blackwell ugyanazon a napon készült tudósítása megerősít —, négy biztos nevet és a további hét név között három „biztos tippet" tartalmaz. Mindez azt is mutatja, hogy komolyan csak mintegy tucatnyi politikus neve jöhetett szóba, akik közül Szentkirályi Móric, Teleki László, Nyáry Pál, Perényi Zsigmond, Pulszky Ferenc kinevezése még a beavatottak előtt is sokáig lehetségesnek tűnt. Pázmándy Dénes inkább önjelöltnek minősíthető, míg Klauzál Gábor megbízatása bizonyára meglepetésként érte Pestet és Pozsonyt egyaránt. 3 A főrendek országgyűlési naplójában Esterházy mint az ,,Austriával érintkezési minister", Mészáros mint „hadi és honvédelmi minister" szerepel. A felterjesztett és jóváhagyott törvényszöveg Esterházy tárcájának elnevezését csak körülírja, amikor így fogalmaz: „A ministerek egyike folyvást Ö Felségének személye körül lesz." Mészáros esetében pedig a „honvédelem osztálya" megjelölés szerepel, mivel a törvény 14. §-a értelmében a minisztérium megjelölés az egész kabinetre vonatkozik, amely osztályokra (ti. szakminisztériumokra) oszlik. Érdemes még megemlíteni, hogy a Marczius Tizenötödike márc. 254 tud. Deákot ,,pecsétőr"-ként említi. Elnök, tárca nélkül: Belügy: Ausztriávali viszonyok: Pénzügy: Hadügy: Közlekedés: Kultusz és nevelés: Földművelés és ipar: Igazságügy: gr. Batthyány Lajos Szemere Bertalan ^ hg. Esterházy Pál Kossuth Lajos Mészáros Lázár, ezredes gr. Széchenyi István b. Eötvös József Klauzál Gábor Deák Ferenc. 3
