Századok – 1983

FOLYÓIRATSZEMLE - Seltzer; Rick: Az amerikai imperializmus eredetére vonatkozó empirikus bizonyítékok elemzése: 1871-1900 900

FOLYÓIRATSZEMLE RICK SELTZER: AZ AMERIKAI IMPERIALIZMUS EREDETÉRE VONATKOZÓ EMPIRIKUS BIZONYÍTÉKOK ELEMZÉSE: 1871-1900. Az imperializmusra vonatkozó legtöbb elmélet hangsúlyozza az agrárjellegű gazdaságból az ipari gazdaságba való átmenet és az imperializmus megjelenése közötti összefüggést. Feltételezhetjük, hogy az USA-ra vonatkozóan az 1871-1900 közötti idó'szak tükrözi ezt az átalakulást a gazdaság és az export szerkezetében. Az ipari szektor gyorsan bővült 1880 és 1900 között. Az iparban foglalkoztatottak száma évi 3%-kal nőtt, míg a mezőgazdaságban dolgozóké 1,4%-kal. Az export 1870-1900 között rendkívül gyorsan bővült, évi 5,3%-kal. Az exporton belül az iparcikkek exportja növekedett a leggyorsabban, évi 10,8%-kal. így míg 1870-ben az iparcikkek aránya az összexportban 13,8% volt, ez az arány 1900-ra már 30,7%-ra nőtt. A vizsgált időszakban az Egyesült Államok külföldi beruházásai évi 9%-kal növekedtek. 1869-ben a külföldi magánberuházások a GNP 1,4%-át tették ki, 1897-ben 4,8% az arányuk, 1900-ban pedig már 9%. (1970-ben 12,4%). Számos marxista elmélet szerint az imperializmus megjelenését a profitráta csökkenése előzi meg. A 19. sz-га vonatkozóan a bankokat kivéve nincs teljes adatsor az egyes évekre a profitráta és a teljes profit alakulására vonatkozóan. A bankok nettó profitja az 1870-es években 7,71%, az 1880-as években 7,55%, az 1890-es években pedig már csak 5,83% volt. A profitráta alakulását közvetett adatok alapján vizsgálja. Az 1870-es években számításai szerint a részvények 6,14%, az 1880-as években 4,8%, az 1890-es években pedig 4,1% hozamot eredményeztek. Az amerikai imperializmusra vonatkozóan több szerző feltételezi, hogy a századvég megújuló realizálási válságai vezettek végül az imperializmus létrejöttéhez. A raktárkészletekre építő empirikus vizsgálatok részben ellentmondásosak. Az adatok azt jelzik, hogy az 1893-as depresszió részben a realizálási problémák következménye volt. Minden egyes visszaesés az ipari termelésben vagy egybeesebb az export csökkenésével, vagy magát az exportcsökkenést követte az ipari termelés visszaesése. Az 1893-ban kezdődő depresszióval szorosan összefügg, hogy 1892-1895 között az export 14,5%-kal esett vissza. A megélénkülések részben szintén magyarázhatók az exportpiacok változásával. Az 1879-es megélénkülés 25,3%-os exportnövekedéssel esett egybe. Hasonlóképpen az 1897-ben kezdődő fellendülést 1896-ban az export 21,8%-os növekedése előzte meg. Az adatok világosan jelzik a nemzetközi gazdasági változások és a hazai gazdasági feltételek közötti szoros összefüggést. E témakörben feltétlenül szükség van további kutatásokra. Az első lépés azoknak a árucsoportoknak az azonosítása lehetne, melyek leginkább exportorientáltak voltak. (The Review of Radical Political Economics 11 :4 (Winter 1979) 102-111.1.) T. L.