Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A munkanélküliség esetére szóló kötelező' biztosítás és a munkanélkülisegély kérdése az ellenforradalmi Magyarországon 741
796 BAKSAY ZOLTÁN kívánt tartani.24 6 A KMP csatlakozott a felhíváshoz, és az erről szóló levél tanúsága szerint követeléseik középpontjában továbbra is a munkanélküli segély biztosítása, a kilakoltatások megszüntetése, a 7 órás munkaidő bevezetése állt, amely kiegészült a Szovjetunió védelmében indított akció meghirdetésével.2 4 7 Annak ellenére, hogy a munkanélküli segély bevezetésének Magyarországon nem volt reális esélye, a Kommunista Pártnak ez a követelése kezdett tért hódítani a szakszervezetek és a MSZDP körében is, bár a fő követelés továbbra is a munkanélküliség elleni biztosítás megvalósítása maradt. Az MSZDP 1931 októberében tárgyalást kezdett a kormánnyal, ahol szó esett a munkanélküliek megsegítéséről is, megegyezésre került sor abban a tekintetben, hogy a szakszervezetek munka nélküli tagjai nem az ínségkonyhán keresztül kapják a segélyt, hanem pénzben a szakszervezetek útján. A szakszervezetek 150 000 P segélyt kaptak azzal az ígérettel, hogy havonta fognak a szükség és a lehetőség szerint pénzt kapni. Ez azonban nem volt külön munkanélküli segély, csupán a szegénygondozásra fordított összegből a szakszervezeti tagokra jutó hányadot fizették ki ily módon.24 8 A munkáltatóknak és politikai képviselőiknek azonban még ez is sok volt, és viharos támadást indítottak az intézkedés és az abban résztvevők ellen. Ernszt Sándor kereszténypárti népjóléti miniszternek a lemondását követelték, mivel őt tartották a megegyezés bábájának. Kétségbe vonták a szakszervezetek jogát, hogy a munkásokat képviseljék, a munkásság előtérbe helyezéséről beszéltek a társadalmi támogatásra szoruló többi segélyezettel szemben, a szakszervezetek vonzerejének megnövekedésétől tartottak.24 9 A kormány tagjai hangsúlyozták, hogy nem munkanélküli segélyről van szó, és ilyen irányú megegyezést nem kötöttek az MSZDP-vel. A kormányelnök, látva saját pártjának ellenállását, bejelentette, hogy a segélyezésnek ez a módja nem vált be, és a kormány a segélyezésnek ezt a formáját beszünteti. így csak egyszer került kifizetésre 150 ezer pengő segély, és az MSZDP-nek a munkanélküli segély folyósítására vonatkozó halvány törekvése ezzel hajótörést szenvedett.2 5 0 A munkanélküli segély bevezetését, a munkanélküliek megsegítését követelte a Munkanélküliek Bizottsága abban a kampányban, amit 1931 végén és 1932 elején indított meg a KMP útmutatása alapján. A népjóléti miniszternek címzett felhívásukat elküldték a különböző szakszervezeteknek, hogy aláírásukkal támogassák a benne foglalt követeléseket, amelyek között a legfontosabb a heti 24 pengős állami munkanélküli segély, a közmunkák megindítása, a lakbérmoratórium és a kilakoltatások beszüntetése volt.25 1 Az MSZDP 1932. április 7-ére a vidéki pártszervezetek ellen irányuló hatósági terror elleni tiltakozásul tömegdemonstrációt hirdetett, amelynek keretében tiltakozó memoran-2 46 P. I. Archívum 500 f. 2./339. К. I. A Kommunista Internacionálé felhívása az összes kommunista párthoz az 1931. febr. 25-i munkanélküliség elleni harci nap előkészítése tárgyában. 2 4 7 P.I. Archívum 500 f. 2/338. KI. Az MKP Központi Bizottságának levele a Kommunista Internacionáléhoz, amelyben bejelenti csatlakozását az 1931. febr. 25-i nemzetközi munkanélküli akcióhoz. 248 Népszava 1931. nov. 15. Magyar Hírlap 1931. nov. 17. 24 9 Magyar Hírlap 1931. nov. 18. Pesti Hírlap 1931. nov. 18. Magyar Hírlap 1931. nov. 19. Uo. 1931. nov. 20. 2 5 0 Borsónyi György: „Munkát, kenyeret", 189-190. 25 'PL Archívum 651 f. 2/1932-4-2327. A Magy. Kir. Áll. Rendőrség nagykanizsai kapitányságának jelentése a belügyminiszternek a munkanélküliek bizottsága mozgalmáról.
