Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A munkanélküliség esetére szóló kötelező' biztosítás és a munkanélkülisegély kérdése az ellenforradalmi Magyarországon 741
A MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS AZ ELLENFORRADALMI MAGYARORSZÁG 795 sajtóban is, mivel a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete, a (MABI) közgyűlése elfogadott egy olyan indítványt, amely sürgeti a kormánynál a biztosítás bevezetését. Az indítvány azonnal maga után vonta a tőkések éles támadását, személyesen a nagytőke prominens képviselője Chorin Ferenc ragadott tollat, hogy visszautasítsa a MABI kezdeményezését.23 9 Kifejtette, hogy a munkaadók már a biztosítás alapeszméjét is hibásnak tartják, mert nagyon könnyen visszaélésre vezethez. Érzékeltette, hogy csakis az állam terhére lehet szó bármilyen lépésről, mert a munkaadók nem járulnak hozzá a terhek viseléséhez.24 0 A munkanélküliek segítésével — a kommunisták tevékenysége következtében radikalizálódó munkanélküli tömegek nyomására -, a szakszervezetek és az SZDP is kénytelen volt permanensen foglalkozni. A szakszervezetek nyomására a miniszterelnök is kénytelen volt a munkanélküliség problémájáról tanácskozni a szakszervezetek képviselőivel. Ezen a tanácskozáson a szakszervezetek átadták követeléseiket, ami semmi újat nem tartalmazott, és természetesen közte volt a munkanélküliség esetére szóló kötelező biztosítás bevezetése is.24 1 1931 januárjában a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége a munkanélküliség kérdésében levelet intézett Budapest polgármesteréhez, amelyben kérték a közmunkák megindítását, a házak kötelező tatarozását, és ha nem tudnak munkát adni, akkor gondoskodjanak a munkanélküliek rendszeres segélyezéséről.24 2 Kérték továbbá a polgármestert, hogy a főváros „sürgesse meg a kormánynál a munkanélküli biztosítás törvénybe iktatását", és követelték a 8 órás munkaidő bevezetését, a munkakörülmények javítását az építőiparban.24 3 A munkanélküliség kérdésében kibontakozó kampány keretében január folyamán a szociáldemokrata képviselők több interpellációt intéztek a kormányhoz, amelyben a régi követeléseket adták elő — köztük a biztosítás bevezetését is. A Szakszervezeti Tanácshoz tartozó szakszervezetek 1931. február 8-án rendkívüli kongresszust tartottak, amelyet teljes egészében a munkanélküliség problémájának szenteltek.2 4 4 A rendkívüli kongresszus tiltakozott az ellen, hogy a hatóságok a munkanélküliség kérdését rendőri üggyé tették, és a munkanélküliek megmozdulásait brutálisan elnyomják. A rendkívüli kongresszus követelései között a régiek mellett két új található: az egyszeri munkanélküli segély folyósítása és a kilakoltatások megszüntetésének követelése. Ezek főleg a kommunisták akcióprogramjának és agitációjának hatására kerültek be a rendkívüli kongresszus követelései közé. A munkanélküliség elleni biztosítás bevezetése most is szerepelt a követelések között, megvalósításáról nem mondtak le a szakszervezetek.2 4 5 A Kommunista Internacionálé 1931. február 25-re nemzetközi munkanélküli-akciót hirdetett meg, amelynek keretében világszerte nagyszabású munkanélküli tiltakozó akciót 239 Honi Ipar XXIV. évf. 1. sz. 1931. jan. 1. Chorin Ferenc: A munkanélküliség ellen való biztosítás. 24 0 Uo. 241 P. I. Archívum. 666 f. I. 1930/9. A MÉMOSZ II. sz. körlevele a szakszervezeti csoportok vezetőihez. 24 2 P. I. Archívum. 666 f. III/2.(1931.)2. A; MÉMOSZ-ba tömörült munkások levele a polgármesterhez a munkanélküliség leküzdése tárgyában. 24 3 Uo. 244 P.I. Archívum. 500 f. 2/339.1.1. Határozati javaslat. 2 4 5 P. I. Archívum. 500 f. Uo.
