Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A munkanélküliség esetére szóló kötelező' biztosítás és a munkanélkülisegély kérdése az ellenforradalmi Magyarországon 741
A MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS AZ ELLENFORRADALMI MAGYARORSZÁG 791 A folyamodók hangot adtak annak a véleményüknek is, hogy a munkanélküliek segélyezése nem lehet a helyi hatóságok feladata, hanem az államé.2 ' 9 Azt is megírták, hogy a munkanélküliek nehéz helyzetét csak a munkaalkalmak növelése könnyítheti, de hangsúlyozták, arra is gondolni kell, „hogy az ipari és kereskedelmi munkásság,amely ma lényeges alkotó elemét képezi a város lakosságának, nem szégyeníthető meg állandóan azzal, hogy könyöradományokat toljunk eléje, mert az önérzet kárára van, és olyan vonatkozásokat teremt, amelyek öntudatlanul is a segélyek alamizsnaszerű jellegét domborítják ki".22 0 A miskolciak ezekkel a soraikkal a munkanélküliség elleni biztosítás és a szegénygondozás közötti alapvető különbségre mutattak rá — igen szemléletesen. Kérték a minisztert, hogy a munkanélküliség elleni biztosítás törvénytervezetét mielőbb tárgyalják le, mert ez a leghatékonyabb módja a munkanélküliek támogatásának, és sem az államnak, sem a városoknak nem érdeke a munkanélküliség kérdését alkalmi segélyezéssel megoldani, mert a munkanélküliek egy részében „a munka iránti tiszteletet és a munka szeretetét öli ki az ellenérték nélküli segélynyújtás".2 2 1 Új színfoltot jelentett a munkanélküliek megsegítéséért indított harcban a Kommunisták Magyarországi Pártjának erőteljes kampánya a munkanélküliek sorában. A KMP felismerte, hogy a gazdasági világválság okozta tömegnyomor és óriási munkanélküliség következtében gyorsan forradalmasodó munkanélküliek közötti munka igen eredményes lehet a rendszer megdöntése szempontjából, ezért tevékenységének középpontjába 1929 végétől kezdve, a munkanélküliek harcának szervezését állította. A munkanélküliek között végzett munka stratégiáját és taktikáját a KMP Központi Bizottsága, a munkanélküli-bizottságok illegális konferenciáján 1930 januárjában dolgozta ki, amely „a munkanélküli-konferencia akcióterve" címen jelent meg. Ez az illegális pártsejtek részére készült, több részből álló anyag részletesen foglalkozott a munkanélküliség okaival, nagyságával, a munka nélküli tömegek nyomorával és harckészségével, a közöttük végzendő munka módszerével.22 2 Ebben a szektás vonásokat is magán viselő akciótervben fogalmazta meg a párt a munkanélküliek fő követeléseit. Ennek legfőbb lényege, hogy nem közmunkát, nem munkanélküliség elleni biztosítást, hanem állami munkanélküli segélyt követeltek. „Mi nem munkaalkalmat fogunk kunyerálni, mert megígérik ugyan, de attól felkopik az állunk. Mi azonnali segélyt, kenyeret követelünk a munkanélküliek számára. Nem alamizsnát, hanem állami rendes munkanélküli segélyt. Fizessenek a kapitalisták" - szögezte le a KMP Központi Bizottsága az akciótervben.2 2 3 A konkrét munkanélküli-követeléseket a következőkben fogalmazta meg a párt: 1. Azonnal 16 Pengő állami munkanélküli segély férfi, női és ifjúmunkás munkanélküliek részére. 2. Családos munkanélküliek részére, gyermekenként heti 2,50 P családi pótlék. 3. Lakbérmoratóriumot a munkanélkülieknek. 2 '9 Uo. 2 2 0 Uo. 221 Uo. 2 2 2 P. I; Archívum 651 f. 2/1929-sz. n. 10 és 651 f. 2/1930-1-3425. A KMP által készített munkanélküli konferencia akcióterve. 2 2 3 Uo. 6*
