Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A munkanélküliség esetére szóló kötelező' biztosítás és a munkanélkülisegély kérdése az ellenforradalmi Magyarországon 741
A MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS AZ ELLENFORRADALMI MAGYARORSZÁG 783 kormánytól, hogy az országos biztosítás is valósuljon meg, mivel a budapesti községi biztosítás esetén a szegedi konkurrens olcsóbban tud majd dolgozni, mint a budapesti iparos vagy kereskedő.18 1 Illyefalvi a továbbiakban kifejtette, hogy nem lát veszélyt abban, ha a fővárosban megvalósul a biztosítás. Arra nézve, hogy a biztosítást be kell-e vezetni, kijelentette, hogy ez már túlhaladott kérdés. Az első munkanélküliségi összeírást 1914-ben Ferenczivel ő hajtotta végre a közgyűlés határozata alapján. Ez az összeírás előtanulmánynak volt szánva a munkanélküliségi biztosítás megvalósításához. Akkor szó sem volt arról, mondta Illyefalvi, hogy országos intézmény legyen ez a biztosítás, melynek megvalósítását a főváros kötelességének tartotta. Örömmel üdvözölte, hogy a főváros tervezetet készít a biztosítás községi bevezetésére. Elhárította ugyanakkor magától Gál Benőnek azt az indítványát, hogy a Statisztikai Hivatal a biztosítás bevezetésével kapcsolatban végezze el a szükséges számításokat. A vita további részében Vitéz Sándor kifejtette, hogy ő nem a biztosítás ellen van általában, csak azt nem helyesli, hogy a főváros valósítsa meg. Holczer Sándor pedig annak a nézetének adott hangot, hogy a munkanélküli segélyt nem helyesli, a munkaadókat nem lehet megterhelni, a biztosítás megvalósítása kizárólag állami feladat. Illyefalvi kijelentette, hogy ha a számadatok a rendelkezésre fognak állni, reméli, hogy olyan megoldást fog ajánlani, hogy egyik felet sem fogja a költség 30%-a terhelni. A bizottság a vita után elfogadta, hogy a tervezetet sokszorosítsák, és küldjék szét a IX. Ügyosztály tagjainak, és annak megtárgyalására az alkalmi bizottságot hívják össze.182 A IX. Ügyosztály 1927. november 5-én terjesztette elő a biztosítással kapcsolatos tervezetét a fővárosi tanácshoz. A javaslatban a bizottság kifejtette, hogy bár javasolja a munkahiány esetére szóló biztosítás községi megvalósítását, meggyőződésük, hogy igazán eredményes csak akkor lehet, ha országosan kötelezően bevezetik, viszont a községi biztosítás minden bizonnyal siettetni fogja és előkészíti a kötelező országos biztosítást. A javaslattevők kijelentették, hogy a biztosítás költségeinek viselésére addig, amíg a főváros területére korlátozódik, az állam hozzájárulását nem kívánják igénybe venni, ugyanakkor a kormány előzetes engedélyével el kívánják érni, hogy a biztosítás igazgatási tevékenységét az állami munkaközvetítő vállalja el.183 Gál Benő javaslatára az albizottság elfogadta, hogy a fővárosi tanács által bevezetendő biztosítás terjedjen ki mindazokra, akik betegség- és balesetbiztosításra kötelezettek, és a fővárosban dolgoznak. Ezzel kiterjesztették volna a biztosítást a főváros környékén lakó munkásokra is, viszont ezeknek járulékát úgy kívánták megoldani, hogy 50%-át a munkás, 50%-át a munkaadó fizesse, szemben a Budapesten lakó alkalmazottakkal, akiknek esetében a járulékot úgy állapították meg, hogy az alkalmazott 35%-át fizesse, a munkaadó ugyancsak 35%-ot fizet, 30%-ot pedig a tanács fedez. A javaslat szerint 52 heti járulékfizetés után 10 héten át napi 1 pengő 20 fillér segélyt kapott volna a munkanélküli.18 4 181 Uo. '8 2 Uo. 18 3 Fó'v. Lt. IV. 1407. b. Tanácsi ügyosztály iratai IX. 5074/1926. A tanácsi IX, ügyosztály jelentése a törvényhatósági bizottságnak a munkanélküliség elleni biztosítás községi megvalósításával kapcsolatosan kiküldött albizottság álláspontjáról. 18 4 Uo.
