Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A munkanélküliség esetére szóló kötelező' biztosítás és a munkanélkülisegély kérdése az ellenforradalmi Magyarországon 741
782 BAKSAY ZOLTÁN államnak kell gondoskodni, mert az ipart szerinte sem lehet megterhelni.1 7 6 Gál Benő szociáldemokrata bizottsági tag elfogadta a IX. Ügyosztály biztosításra vonatkozó javaslatát. Szerinte nem lehet szempont, hogy akadnak üzemek, ahol az egyik munkás biztosítva van, a másik pedig nem. A teherviseléssel kapcsolatban nem értett egyet a többi felszólalóval, akik a tőkések megterheléséért aggódtak, mondván, hogy a munkások rosszabb körülmények között élnek, mint a munkaadók, mégis örömmel vállalják a terheket. Nézete szerint a munkanélküliség esetére szóló biztosításhoz való hozzájárulás és ilyen intézmény létesítése nemcsak állami feladat. Minden „törvényen alapuló kényszerközösség" tartozik tagjairól gondoskodni.177 Gál Benő szerint téves az az állítás, hogy külföldön a munkaadók nem járulnak hozzá a biztosítás költségeihez. Példaként Svájc, Dánia, Hollandia, Belgium és Franciaország példáját ismertette. A biztosítás — mondta — inkább a vállalatok érdeke, mint a munkásoké „mert ha rosszabb helyzetben van a munkás, inkább felhasználható rendzavarásra". Az éhező, leromlott állapotban lévő munkaerő sohasem lehet olyan igazi jó munkás, mint a védett munkaerő. Szerinte a biztosítás nemcsak az állam feladata, hanem a városoké és a községeké is. Véleménye szerint hosszú esztendőkig fog még tartani, amíg az állam a kötelező biztosítást meg meri valósítani a nagytőke ellenállása miatt. Javasolta: mondja ki a bizottság, hogy hozzájárul a községi biztosítás tervezetének elkészítéséhez és a tervezet megvitatásához.1 7 8 Székely János bizottsági tag állásfoglalása szerint az állam feladata, hogy a polgárok életlehetősége „minden módon meg legyen tervezve". Gúnyosan jegyezte meg, hogy az állatvédő egyesületek az egész országra kiterjedően működnek, az emberek miatt azonban nem fáj a szívük. Székely szerint a munkanélküliség elleni biztosítást meg kell oldani, mert ez a köz- és az állam érdeke egyaránt. Ha a biztosítást nem vezetik be, a jobb munkások kivándorolnak az országból. Szerinte nem árt az államnak, ha a biztosítás terén a főváros elébe vág, és hogy a vidék megcsinálja-e a maga biztosítását, „az nekünk nem fontos" - jelentette ki.1 7 9 Csak az a fontos, hogy a biztosítás minden munkásra kiterjedően a fővárosban megvalósuljon. Csatlakozott Gál Benő javaslatához. Kijelentette ugyanakkor, hogy jobban örülne, ha országosan rendeznék ezt a kérdést, de ha ez nem történne meg, akkor a fővárosnak kell tenni valamit. Illyefalvi Lajos, neves statisztikus, a Statisztikai Hivatal vezetője a vitában kifejtette, hogy „az egész élet az ellentétes felfogások és ellentétes erők harcából áll. A tudományban az egyik felfogás a másikkal küzd, az életben a munka és a tőke között folyik a küzdelem".18 0 Szerinte a legnagyobb közgazdasági értéknek az embert kell tartani, ugyanakkor ennek védelmében a történelem a legkevesebbet mutatja fel. Meggyőződése, hogy a minimális életfeltételekhez minden embernek joga van. Kérdés az, mondta, hogy a munkanélküliség esetére szóló biztosítást ki létesítse. Külföldön mind az állami, mind a községi biztosításra van példa, tette hozzá. Svájc példát mutatott arra, hogyan lehet a városoknak az állam nélkül megvalósítani a munkanélküliség elleni biztosítást. Ha a községi biztosítás megvalósul, akkor az ipari érdekeltségek azonnal követelni fogják a 176 Uo. 17 7 Uo. 178 Uo. 17 *Uo. 18 0 Uo.
