Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A munkanélküliség esetére szóló kötelező' biztosítás és a munkanélkülisegély kérdése az ellenforradalmi Magyarországon 741
780 BAKSAY ZOLTÁN törvényjavaslat gyors beterjesztését.16 5 A kormány halogató taktikája arra késztette a főváros szociáldemokrata törvényhatósági bizottsági tagjait, hogy a munkanélküliség elleni biztosítás kérdését a főváros hatáskörében próbálják megoldani. A fővárosi tanács közjótékonysági és szociálpolitikai bizottsága 1926. november 9-én tartott ülésén Gál Benő javaslatára elfogadta, hogy a munkanélküliség elleni biztosítást a főváros a maga hatáskörében próbálja megoldani, és a részletek kidolgozása céljából alkalmi bizottságot küldött ki. Ezenkívül a bizottság a munkanélküliek részére 3 milliárd korona karácsonyi segély folyósítását szavazta meg.16 6 A székesfőváros törvényhatósági bizottsága november 17-i rendes közgyűlésén tárgyalta a javaslatot, amelyet elfogadott, és további intézkedés céljából a fővárosi tanácsnak adott ki.16 7 A törvényhatósági bizottság közgyűlése, Gál Benő javaslatára, azzal adta ki a fővárosi tanácsnak a szociálpolitikai bizottság javaslatát, hogy készíttesse el a vonatkozó szabályrendeletet, és azt a szociálpolitikai bizottsággal tárgyaltassa meg, ezt követően pedig terjessze a legközelebbi közgyűlés elé.16 8 Az albizottság megkezdte tevékenységét, amelynek első látható jele a főpolgármesterhez 1926 végén írt előterjesztés volt, amelyben a munkanélküliség elleni biztosítás bevezetésének pénzügyi feltételeit ismertették. A főpolgármester válaszlevelében reményét fejezte ki, hogy a már elkészített törvényjavaslat hamarosan az országgyűlés elé kerül, és az általános rokkantsági biztosítás is megvalósul. A munkanélküliség elleni biztosítás fővárosi megvalósítását azonban akkor sem tartaná kívánatosnak, írta, ha a kérdés országos rendezése nem állna megoldás előtt, mert ez a munkanélküliek elhelyezkedésében számottevő és nem egészséges eltolódást idézne elő. Kijelentette, hogy ennek az intézménynek a bevezetéséhez megbízhatóan feldolgozott adatokra és tapasztalatokra van szükség.16 9 Az előterjesztésben előadott pénzügyi megoldással kapcsolatban kifejtette, hogy csak megközelítésnek szabad felfogni, amelyet a gyakorlati életből vett megbízható adatok alapján kell feldolgozni. Már az első olvasásra is optimisztikusnak tartotta azt a pénzügyi megoldást, amelyet az előterjesztés tartalmazott, mert bár feltevése szerint az első évben 5 milliárd korona felesleg mutatkozik, de ha a rákövetkező 40 heti 20 milliárdos befizetés után 21 milliárdos segélyezést vesznek figyelembe, hamar deficit fog mutatkozni.17 0 A tanácsi erőfeszítésekkel párhuzamosan 1927 első felében a Munkaügyi Szemle foglalkozott a munkanélküli biztosítás kérdésével abból a célból, hogy elmozdítsa az ügyet a holtpontról. Andor Endre nyugalmazott helyettes államtitkár cikkében kifejtette "5 P. I. Archívum 672. f. 1926/11. V. sz. jelentés az 1926 évi Budapest és környékbeli szabadszervezeti tevékenységró'l. 1 "Főv. Lt. IV. 1407. b. Tanácsi ügyosztály iratai. IX. 5074/1926. 147999/1926. ikt. A szociálpolitikai bizottság felterjesztése a fővárosi tanácshoz az 1926. nov. 9-én tartott ülésén elfogadott határozatróL 16 'Fó'v. Lt. IV. 1417. b. Tanácsi ügyosztály iratai. IX. 5074/1926. A székesfőváros törvényhatósági bizottságának 1926. nov. 17-én tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyve. 16 8 Főv. Lt. IV. 1407. b. Tanácsi ügyosztály iratai. IX. 5074/1926. Gál Benő törvényhatósági tag javaslata. 1 "Főv. Lt. IV. 1407. b. Tanácsi ügyosztály iratai. IX. 5074/1926. ikt. A főpolgármester levele a IX. ügyosztályhoz a munkanélküliség elleni biztosítás fővárosi hatáskörben történő megoldásával kapcsolatban. 110 Uo.
