Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A munkanélküliség esetére szóló kötelező' biztosítás és a munkanélkülisegély kérdése az ellenforradalmi Magyarországon 741
A MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS AZ ELLENFORRADALMI MAGYARORSZÁG 777 hagyását, és méltánytalannak tartotta a 27. §-t, mert kizárta a biztosítottak sorából a tanoncokat és gyakornokokat.15 1 Latinák Jenő levele végén megjegyzi, teljesen „tarthatatlan a munkaadók egy részének az az álláspontja, hogy a magyar ipar nem bírja el a munkanélküliség elleni biztosítás díjának rá eső részét, mert az ipar, amely 30—150%, vagy némely árunál még több vámvédelmet élvez, igazság szerint nem helyezkedhet a munkanélküli biztosítást ellenző álláspontra".1 5 2 A levélből az derül ki, hogy a kőbányai szerszámgyáros vagy szociáldemokrata volt, vagy a párt szimpatizánsai közé tartozott. A bizottság egy másik tagja, Székely János, maga és a keresztényszocialista szakszervezet nevében tette meg észrevételeit. Szükségesnek tartotta, hogy a biztosítást terjesszék ki a szőlő- és mezőgazdasági munkásokra, továbbá a kereskedelmi és magántisztviselők azon kategóriájára, „akiknek fizetése különben túlhaladja a betegség esetére szóló biztosítás kötelező kategóriáját". Tévesnek ítélte a tervezetnek azt az elképzelését, hogy a biztosítás terheit a munkásokra és a munkaadókra kívánja hárítani. Szerinte a munkanélküliségből kára származik az államnak is, a nyomor enyhítése így nem lehet egyedül a munkás és a munkaadó kötelessége, hanem elsősorban magának az államnak a feladata.15 3 Igen érdekes fejtegetésbe bocsátkozik az állami teherviseléssel kapcsolatban, amikor kijelenti, hogy „itt nem lehet az ország megcsonkítására hivatkozni, mert a nálunk rosszabb sorban élő Ausztria is 1/3 részben vállalja a munkanélküli segélyek összegének terhét. A külföld több államában, ahol a munkahiány elleni biztosítás törvényes alapon rendezett, az állam tetemes hozzájárulásával találkozunk. így pl. Ausztria 1/3-dal, Belgium 50%-kal, Dánia 30%-kal, Finnország 1/3-dal, Hollandia 100%-kal, Norvégia 50%-kal. Lengyelország 2/6-al, Svájc 40%-kai, Csehország 100%-kal járul hozzá a munkanélküliek segítéséhez".15 4 Székely János is alacsonynak tartotta a biztosítottak segélyének a napibér 40%-ában történő megállapítását, 60% folyósítását javasolta alsó határként, és azt, hogy a családosok családtagjaik számától függően ennél nagyobbat kapjanak. Javasolta, hogy a munkanélküliek, munkanélküliségük egy hetének eltelte után már kapjanak segélyt. Kifogásolta, hogy a törvénytervezet a munkáskizárás esetén nem akar kártalanítást fizetni a kizártaknak. Javasolta továbbá, hogy a nyugdíj és a végkielégítés vétessék ki a 15 pontból, és ezeket a segélyezésnél ne vegyék figyelembe.15 5 Helyeselte a nem állami iparszerű közvetítés megszüntetését, kérte a munkaközvetítők paritásos bizottság révén történő felügyeletét.15 6 A fővárosi tanács közjótékonysági és szociálpolitikai bizottságának ad hoc albizottsága 1926. július 20-án tartotta értekezletét, és még aznap délután a közjótékonysági és szociálpolitikai bizottság előtt jelentést tett a munkanélküliség elleni biztosításról szóló törvényjavaslatra adandó válasszal kapcsolatban.15 7 Ezt követően, 1926. július 22-én a 1 5 'Főv. Lt. IV. 1407. b. Tanácsi ügyosztály iratai. IX. 5074/1926. Latinák Jenő levele Liber Endre tanácsnokhoz a munkanélküliség elleni biztosításról szóló törvénytervezettel kapcsolatban. 15, Uo. 1 s3 Főv. Lt. IV. 1407. b. Tanácsi ügyosztály iratai. IX. 5074/1926. Székely János levele Liber Endre tanácsnokhoz a munkanélküliség elleni biztosításról szóló törvénytervezettel kapcsolatban. 154 Uo. ,S5 Uo. 15 6 Uo. 15 7 Főv. Lt, IV. 1407. b. Tanácsi ügyosztály iratai. IX. 5074/1926. A közjótékonysági és szociálpolitikai bizottság ülésének ügyrendje.
