Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A munkanélküliség esetére szóló kötelező' biztosítás és a munkanélkülisegély kérdése az ellenforradalmi Magyarországon 741
778 BAKSAY ZOLTÁN székesfőváros tanácsa tárgyalta meg az ad hoc bizottság javaslatát, amely a törvénytervezetre adandó válasszal kapcsolatos álláspontját adta elő. Az előterjesztésben a következő álláspontot fogalmazták meg: — A biztosítást ki kell terjeszteni minden bérből és fizetésből élő dolgozóra; — A 4. és 5 §-t úgy kell megváltoztatni, hogy a biztosított fizesse a biztosítási költség 1/3-át, a munkaadó 1/3-át, az állam és a város vagy község pedig különkülön 1/6-át. — A 8. §-t úgy kell megváltoztatni, hogy a kártalanítás 52 hét helyett már 26 hét után járjon a munkanélkülinek. — A munkanélküliségi vétlenséget egy szakemberekből álló bizottság állapítsa meg, és a munkás csak 10 heti kártalanítás után legyen köteles bármely megfelelően díjazott munkát elvállalni. — Lakhelyén kívül csak akkor legyen köteles munkát vállalni a munkanélküli, ha abból családja is meg tud élni, és az útiköltséget a munkaadó fizeti. — A 14. §-ból törölni kell, hogy a kizárás folytán munkanélkülivé váló munkás nem kaphat kártalanítást. — A munkanélküli segélyt már a munkanélkülivé válás 8. napja után folyósítsák 26 hétig a munkanélküli részére. — A kártalanítás összegét a napidíj 50%-ában kell megállapítani, és minden eltartott után további 5%-ot kell folyósítani.15 8 A munkanélküliségi biztosítás szervezeti kérdéseivel kapcsolatban azt javasolták az előterjesztők, hogy a biztosítást egy paritásos bizottságra kell bízni, és munkaközvetítéssel csak szakképzett egyének bízhatók meg. A közvetítő mellé is egy paritásos bizottságot kell választani, amely a közvetítő hivatalokat felügyeli, és a vitás ügyeket elbírálja. Javasolták, hogy a nem hatósági jellegű munkaközvetítők ne a rendőrség felügyelete alatt álljanak, hanem az állami Munkaközvetítő Hivatal felügyelje őket. Az ad hoc bizottság tehát, amint az az előterjesztésből kiderül, a szociáldemokrata törvényhatósági bizottsági tagok álláspontját tette magáévá és ezt terjesztette a tanács elé, amely szintén elfogadta a javaslatot, amelyet Vass József miniszterhez teijesztettek fel.1 s 9 A fővárosi tanács ülését megelőzően, a népjóléti minisztériumban megtartott ankétot követően, a Közgazdasági Társaság is vitát rendezett a munkanélküliség elleni biztosítás kérdéséről. A vitaindító előadást Dréher Imre nemzetgyűlési képviselő tartotta, aki határozottan állást foglalt a törvény bevezetése mellett. A vitaindító alapos és szakszerű okfejtése arra késztette a GYOSZ-t, hogy polémiát kezdjen Dréher Imre megállapításaival. A polémiára Fenyő Miksa, a GYOSZ ügyvezető igazgatója vállalkozott. Fenyő Miksa kijelentette, a munkanélküliség nálunk, szemben a külföldi államokkal, nem olyan nagy, hogy „teljes desperációval kellene a kezünket az ölünkbe raknunk, megállapítván a helyzet orvoslásának teljes lehetetlenségét".16 0 Fenyő Miksa a statisztikák 15 8 Főv. Lt. IV. 1407. b. Tanácsi ügyosztály iratai. IX. 5074/1926. 146821/1926. ikt, A székesfőváros tanácsának 1926. július 22-én tartott ülésének jegyzőkönyve a népjóléti és munkaügyi miniszternek a munkahiány esetére szóló kötelező biztosítás ügyében készített törvényjavaslat-tervezetére teendő észrevételek tárgyában. 15 'Uo. ""Magyar Gyáripar XVII. évf. 7. sz. 11. 1926. júl. 1. A munkanélküliség ellen való biztosítás kérdése.
