Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A munkanélküliség esetére szóló kötelező' biztosítás és a munkanélkülisegély kérdése az ellenforradalmi Magyarországon 741
776 BAKSAY ZOLTÁN ellenvetéseiket. Az állami szervek tisztviselői, a fővárosi tanács és a városok képviselői helyeselték a törvénybe iktatást, csupán módosító javaslatokat tettek.14 6 Az értekezleten Vass József a munkáltatók akadékoskodásaira azt válaszolta, hogy a „javaslat nem osztályérdeket, hanem egyetemes érdeket szolgál, az élethez való jog nyilvánul meg benne". A terhekre vonatkozóan megjegyezte, hogy ez egy adófajta lesz. A további munkaprogram tekintetében közölte, hogy tisztázni fogja a munkaközvetítő szerepét, és szorgalmazni fogja, hogy a törvényjavaslatot statisztikai adatokkal is támasszák alá. Végül kijelentette, hogy ezek megtörténtéig újabb ankétot nem tartanak.14 7 A fővárosi tanács törvényhatósági bizottsága által Liber Endre vezetésével kiküldött bizottság is megkezdte munkáját. 1926. június 24-én Liber írásban szólított fel minden bizottsági tagot, hogy mielőtt a bizottság ülését összehívná, közölje vele írásban a törvénytervezettel kapcsolatos véleményét. Gál Benő szociáldemokrata pártállású bizottsági tag válaszolt legelőször a felhívásra. A törvénytervezettel kapcsolatban kijelentette, hogy az „a legnagyobb ridegséggel tárgyalja a kérdést", és már az 1 §-nál kizárja a biztosításból a biztosításra szorulók egész légióját. Kijelentette, hogy a biztosítást az összes bérből és fizetésből élőre ki kell terjeszteni. Gál Benő hozzászólásában a szakszervezetek és a szociáldemokraták már ismert követeléseit ismételte meg levelében a teherviseléssel, a járadékfizetéssel, a munkanélküliség elbírálásával, a munkaközvetítéssel kapcsolatban, amelyet a miniszteri ankéton már elmondtak.148 Eltörlendőnek tartotta, hogy az Állami Munkaközvetítő Hivatal a felügyeletet a többi közvetítő fölött az elsőfokú iparhatóság, illetve a rendőrség útján gyakorolja. Kihangsúlyozta, „tegyünk le egyszer már arról, hogy a szociálpolitikát rendőri üggyé degradáljuk".14 9 A bizottság másik tagja, Kertész Miklós, a Magyarországi Magántisztviselők Szövetsége főtitkára, hűen a szakszervezetek és a szociáldemokrata párt álláspontjához, szóról szóra azt írta le Liber Endre tanácsos felhívására, mint Gál Benő.150 Latinák Jenő szerszámgyáros a tervezettel kapcsolatban azt írta levelében, hogy emberiességi szempontból terjesszék ki a biztosítást a mezőgazdasági munkásokra is, hogy minden dolgozó biztosítva legyen. A terhek megoszlását a munkáltató, a munkások, az állam és közigazgatási hatóságok között ugyanolyan mértékben javasolta, mint a szakszervezetek. Javasolta a rokkantbiztosítás haladék nélküli megvalósítását és a munkanélküliek azonnali segélyezését, mivel két év alatt, mire a biztosítás érvénybe lép, a munkanélküliségtől kipusztulnak vagy kivándorolnak a munkások. Kijelentette: „a városoknak és az államnak az igazi tőkéje maga a dolgozó nép, amelynek jólétére és ápolására jobban kötelessége vigyázni, mint a kapitalistának a saját tőkéjére." Ennek a -egy gyáros részéről meglepő — kijelentésnek az elhangzása után javasolta a 26. § el-1 46 Főv. Lt. IV. 1407 b. Tanácsi ügyosztály iratai IX. 5074/1926. sz. A munkanélküliség esetére szóló törvénytervezet kérdésében 1926, máj. 21-én tartott értekezlet jegyzőkönyve. 1 4 7 Uo. 14 8 Főv. Lt. IV. 1407 b. Tanácsi ügyosztály iratai IX. 5074/1926. Gál Benő levele Liber Endre tanácsnokhoz a munkanélküliség ellenvaló kötelező biztosításról szóló törvénytervezettel kapcsolatban. 14 'Uo. 15 °Főv. Lt. IV. 1407 b. Tanácsi ügyosztály iratai. IX. 5074/1926. Kertész Miklós levele Liber Endre tanácsnokhoz a munkanélküliség elleni biztosításról szóló törvénytervezettel kapcsolatban.
