Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A munkanélküliség esetére szóló kötelező' biztosítás és a munkanélkülisegély kérdése az ellenforradalmi Magyarországon 741
A MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS AZ ELLENFORRADALMI MAGYARORSZÁG 769 A Köztelek cikkével a munkanélküliség esetére szóló biztosítás bevezetésével kapcsolatos küzdelemnek, vitának egy újabb szakasza lezárult. A kormány ugyanis a szakszervezetek és a törvényhatóságok nyomására, a tőkések ellenállását figyelmen kívül hagyva, 1926 áprilisában az elkészült törvényjavaslat tervezetét megküldte hozzászólásra a törvényhatóságoknak és a munkaadói szervezeteknek, képviseleteknek, továbbá a szakszervezetnek. A törvénytervezet megtárgyalása céljából pedig 1926. május 3-án értekezletet hívott egybe a népjóléti és munkaügyi miniszter, ahol az összes érdekelt részt vett a vitán. Ettől kezdve a polémia a törvénytervezet tartalmi kérdései körül folytatódott, a különböző érdekeltségek ezt tették bírálatuk tárgyává.11 8 A munkahiány esetére szóló kötelező biztosításról elkészült törvénytervezet mindenekelőtt kimondta, hogy munkahiány esetén biztosításra kötelezettek mindazok a vállalatok, üzemek és foglalkozások, amelyek a 1907 : XIX. tc. és az ezt módosító rendelkezések alapján betegségi biztosításra kötelezettek. Nem tartoztak a rendelet hatálya alá azok az államapparátusban, törvényhatóságoknál, a bevett felekezetek hivatalánál és intézményeinél, a törvény által alkotott testületeknél, közalapoknál és alapítványoknál, a közforgalmú vasút és gőzhajózási vállalatoknál és ezek üzemeiben dolgozó alkalmazottak, akik nyugdíjigénnyel járó állást töltenek be, továbbá a háztartási alkalmazottak. A biztosítási kötelezettség kezdetére és megszüntetésére a betegségi biztosításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.11 9 A törvényjavaslat-tervezet előírta, hogy a munkanélküliség esetére szóló biztosítás fejében minden biztosított után járulékot kell fizetni, amely azonos mértékű a betegségi biztosításban fizetett járulékkal, és minden biztosított után a munkaadó köteles a járulékot befizetni, a betegségi biztosítási járulékkal egyidőben. A járulék kulcsát, számítási módját és mértékét a népjóléti és munkaügyi miniszter állapítja meg. A járulék a biztosított alkalmazott irányadó napibérének 4%-át nem haladhatja meg. A munkaadó a biztosítási kötelezettség alapján az őt terhelő járulék felét a biztosításra kötelezett munkavállalójának béréből levonhatja. A levonásra a betegségi biztosításnál alkalmazott gyakorlat szerint kerülhet sor. Arra az időre, amelynek tartama alatt a biztosított kártalanításban, vagyis segélyben részesül, nem kell járulékot fizetni.12 0 A munkahiány esetére szóló biztosítás alapján segélyezésre az a belföldön tartózkodó keresetképes biztosított volt igényjogosult, aki az igény szabályszerű bejelentésének napját közvetlenül megelőző két éven belül legalább 52 héten át biztosításra kötelezett volt, és munkahiányának vétlenségét bizonyítja. Az idénymunkás akkor volt igényjogosult segélyre, ha az igény szabályszerű bejelentésének napját közvetlenül megelőző két éven belül az idénymunkában teljesített munka alapján legalább 26 héten át munkahiány esetére biztosításra kötelezett volt. Ha a biztosításra kötelezett a segélyigény bejelentése előtti két éven belül biztosításra nem kötelezett mezőgazdasági vagy háztartási munkával is foglalkozott, az 52, illetve 26 heti időtartamot meg kell állapítani abban az esetben is, ha a két év keretén kívül, de legfeljebb két év és hat hónap keretén belül esik. Az 52, 1 "Főv. Lt. IV. 1407 b. Tanácsi ügyosztály iratai IX. 5074/1926. sz. A népjóléti és munkaügyi miniszter levele a Budapest Székesfőváros Törvényhatóságához, a munkanélküliség elleni biztosítás tárgyában tartandó értekezlettel kapcsolatban. 119 Főv. Lt„ IV. 1407 b. Tanácsi ügyosztály iratai IX. 5074/1926. Törvényjavaslat a munkahiány esetére szóló kötelező biztosításról. 120 Uo.
