Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A munkanélküliség esetére szóló kötelező' biztosítás és a munkanélkülisegély kérdése az ellenforradalmi Magyarországon 741
770 BAKSAY ZOLTÁN illetve 26 heti járulék fizetési időtartamba nem számítható bele az az idő, amely alatt a biztosított kártalanításban, táppénzben, terhességi vagy gyermekágyi segélyben, gyógyintézeti ápolásban részesült.12 1 Az igény szerinti keresetképesnek a törvénytervezet azt a biztosított alkalmazottat tatotta, aki a segély iránti igény bejelentésének napján betegségi és baleseti biztosítás alapján, mint táppénzes nem minősül keresetképtelennek vagy terhességi, illetve gyermekágyi segélyre nem jogosult. A biztosítottnál a munkahiány csak abban az esetben állapítható meg, ha a biztosításra kötelezett kereső munkát tényleg nem folytat. A munkahiány megállapítását nem zárta ki, ha a biztosított rendes foglalkozásának körén kívül végzett napi egy-két órában alkalmi munkát, és keresete nem haladta meg az egyheti kártalanítás összegét. A csökkentett munkaidővel dolgozó esetében is meg lehetett állapítani a keresetképtelenséget, amennyiben bére az egyheti járulék mértékét nem haladta meg. A segély időtartama alatt végzett heti három napig terjedő munkánál nem lehet a munkahiány megszűnését megállapítani.12 2 Munkahiány esetén csak akkor lehetett segélyt folyósítani, ha a munkanélküliség a biztosított vétlensége ellenére következett be. A törvénytervezetben foglalt előírások szerint a munkahiányt akkor kell a biztosított szempontjából vétlennek tekinteni, ha munkahelyét önhibáján kívül hagyta el, és önhibáján kívül nem tud olyan megfelelően díjazott munkát kapni, amely szellemi és testi képességének megfelel, egészségét és erkölcsét nem veszélyezteti, és tanult mesterségéhez vagy szakképzett foglalkozásához a visszatérést lényegesen nem gátolja. Abban az esetben azonban, ha a biztosított megszakítás nélkül négy héten keresztül kártalanítást kapott, köteles bármilyen megfelelően díjazott munkát elvállalni, amely testi vagy szellemi képességét nem haladja meg, és egészségét, erkölcseit nem veszélyezteti, különben elveszti jogosultságát a további segélyezésre. Ha valamely foglalkozási ágban vagy szakmában nagyobb fokú munkahiány mutatkozik, a népjóléti és munkaügyi miniszter elrendelhette volna, hogy a biztosított a kártalanítás első négy hetén belül sem utasíthatta vissza a nem szakképzettségébe vágó munkát, ha egészségére és erkölcseire nem volt káros.12 3 A biztosításra kötelezett a jogszerű feltételeknek megfelelő munkát lakóhelyén kívül más belföldi községben vagy városban is köteles volt elfogadni, ha ott lakásra és élelmezésre módja volt, és ha ez a munkavállalás máshol lakó családjának ellátását nem gátolta. A törvénytervezet nem tekintette önhibáján kívüli munkaelhagyásnak, ha a biztosításra kötelezett utolsó munkaviszonyát önként szüntette meg, annak ellenére, hogy jogszerű oka lett volna a munkaviszony felmondás nélküli megszüntetésére. Ugyanez a helyzet, ha a munkaadó a biztosításra kötelezett személyt felmondás nélkül történő munkaviszony megszüntetésre jogosító okból bocsátotta el. Kártalanítást vagyis segélyt nem igényelhetett az a munkás sem, aki a munkát munkabeszüntetés vagy munkáskizárás következtében hagyta el. A munkabeszüntetés vagy kizárás megszüntetését követő két hét elteltével a segély iránti igény ismét lehetővé vált volna. A segélyt a munkanélküliségbejelentés napjától számított két hét elteltével lehetett folyósítani a munkanélküliség tartamára, de legfeljebb tizenhárom hétig.12 4 121 Uo. 12 2 Uo. 12 3 Uo. 124 Uo.
