Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A munkanélküliség esetére szóló kötelező' biztosítás és a munkanélkülisegély kérdése az ellenforradalmi Magyarországon 741
768 BAKSAY ZOLTÁN nyomorgó munkanélküli tömegeket, és jobb lesz, ha a kormány lépéseket tesz a biztosítás bevezetése érdekében. Mielőtt a népjóléti és munkaügyi miniszter az elkészült törvénytervezetet vitára bocsátotta volna, válaszként a főváros törvényhatósági bizottságának akciójára a „Köztelek?' , az OMGE hivatalos lapja, még egy utolsó kirohanást intézett az agrárius nagybirtokos körök nevében a munkanélküliség elleni biztosítás bevezetése ellen. Ebben a cikkben visszatükröződött a nagybirtokos osztály brutális kizsákmányoló osztályszemlélete, amelyet még elkendőzni sem láttak szükségesnek. A cikk írója alsóeőri Farkas Géza, a munkanélküliség elleni biztosítást veszélyes ballonnak minősítette, és olyan trójai falónak nevezte, „amit az érdekeltek bekentek a humanizmus mázával, de amelyen belül a munkátlanság jól felfegyverzett árdrágító katonasága van elrejtve".11 4 A munkanélküliséget nem a biztosítás bevezetésével, hanem munkaalkalmak teremtésével kell leküzdeni, írta a cikkíró, elfeledkezve arról, hogy munkaalkalmat teremteni sem az állam, sem pedig a tőkések nem tudtak. A cikkíró azt is hamarosan elárulta, hogyan képzelték el az agrárius körök a munkaalkalom teremtését. Mindenekelőtt a munkabérek leszorításával, mondván, hogy olcsóbb lesz a munka, olcsóbbak lesznek az árak, jobban fogy az áru, több termékre van szükség, és ez a munkaalkalmak szaporodásához vezet. „Ha a munkabéreket mérsékelnék, akkor mindenki többet vehetne a munkából igénybe, s több lenne a munkaalkalom is."115 Csak éppen arról feledkezett meg a cikkíró, hogy a munkabér leszorítása éppen a fogyasztás visszaesésével jár együtt, amely nem hat ösztönzőleg a termelésre. A biztosítással kapcsolatban a cikkíró kifejezte azt a meggyőződését, hogy „a világ minden államának lehet és szabad ilyen drága és veszélyes experimentálást végezni, csak éppen a mi szegény Csonkamagyarországunknak nem".11 6 Ezután szemrehányást tesz a munkásoknak, hogy a parasztokhoz hasonlóan — akik egy évben 9 hónapig dolgoznak, és ezalatt kell megkeresniök a 3 hónapi szünet alatti megélhetést is -, miért nem tesznek ők is félre keresetükből a munkátlanság idejére. Ennek a nézetnek a hamisságával nem is érdemes foglalkozni, nem is beszélve arról, hogy a mezőgazdaságban is rengeteg munkanélküli volt. Farkas Géza azonban még ezzel sem elégedett meg, hanem büszkén kijelentette, hogy ő már régen megírta, hogy minden munkás magának drágít, mert ha például szabó vagy kőműves az illető, és sztrájkol, vagy béremelést ér el, akkor megdrágul minden munkás lakása és ruhája, tehát nem érdemes harcolni, mert az eredmény a drágaság. És hogy teljes legyen a ködösítés, cikkét azzal fejezi be, hogy „el kell jönni végre az általános árlejtés idejének is, amikor a munkadíjakat az általános emberi és közgazdasági érdekek figyelembe vételével kell szabályozni, s ha ez megtörténik, akkor megszűnik a munkanélküliség, és feleslegessé válik a munkanélküli segély is".111 Vagyis munkanélküliségi biztosítás helyett munkabércsökkentés — ez nyílt, világos állásfoglalás. * ""Köztelek. XXXVI. évf. 20. sz. 1926. márc. 11. Alsóeörí Farkas Géza: Gazdaszemmel. A munkanélküli segély. " 5 Uo. 1 ,6 Uo. "7 Uo.
