Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A munkanélküliség esetére szóló kötelező' biztosítás és a munkanélkülisegély kérdése az ellenforradalmi Magyarországon 741
A MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS AZ ELLENFORRADALMI MAGYARORSZÁG 767 nek ez idő szerint folyó ankétszerű tárgyalására a székesfőváros tanácsát is meghívtam", remélhetőleg rövid időn belül a törvényhozás elé terjesztheti. A statisztikai összeírást a munkanélküliekről a biztosítás törvénybe iktatása utáni időre halasztotta, mivel a Jelenlegi adatfelvétel megbízhatatlansága miatt" a statisztikai felvétel nem járna sikerrel. Közölte a miniszter, hogy a lakásépítési akciót, a rendelkezésére álló hitelkeretek erejéig 1926 tavaszán megindította, és ennek keretében több bérházat építenek Budapesten. Tájékoztatta továbbá arról is, hogy az 1926. február 14-én kelt 100/1926. sz. rendeletével megindított bérházépítési akció keretében, magánházak építésének támogatására Budapesten 100 milliárd, vidéken pedig 30 milliárd korona állami építkezési kölcsönt engedélyezett, amelyből Budapesten 38 bérház, vidéken pedig 26 bérház fog felépülni. Közölte még, hogy a munkanélküliek részére a kért 6 milliárd korona segélyt, amelyet a főváros megelőlegezett, nincs módjában az állami költségvetésből visszatéríteni, a belügyminiszter azonban engedélyezte, hogy a főváros a 6 milliárd koronát saját költségvetéséből munkanélküli segélyre fordíthassa.11 0 A fővárosi törvényhatósági bizottság határozatát követően a szakszervezetek is újabb akciót indítottak a munkanélküliség elleni kötelező biztosítás bevezetése és a munkanélküliek megsegítése érdekében. A Szakszervezeti Tanács 1924. december 14-én gyűlést hívott egybe a Kertmunkások Szövetsége helyiségébe, ahol többezres tömeg gyűlt össze. A tömeggyűlésnek az volt a célja, hogy nyomást gyakoroljon a munkaügyi miniszterre és a kormányra, hogy a munkanélküliség elleni biztosítás törvénytervezetének tárgyalását ne halasszák tovább, hanem terjesszék a parlament elé. A szónokok hangsúlyozták, hogy a törvénytervezet már egy éve elkészült, de mégsem terjesztette a kormány a nemzetgyűlés elé, mondván, hogy a „szakértő kiválóságok" tanulmányozzák a tervezetet. Ezek a szakértő kiválóságok, ahogy a Szakszervezeti Értesítő gúnyosan megjegyezte, a mezőgazdasági érdekképviseletek harcos vezetői voltak.11 1 A tömeggyűlés határozatot fogadott el, amit megküldtek a népjóléti és munkaügyi miniszternek. A határozat szemrehányást tett a kormánynak, amiért a biztosítás törvénytervezetét nem terjesztette a törvényhozás elé, és semmit sem tett az egyre növekvő számú munkanélküli nyomorának enyhítése érdekében, továbbá, hogy nem foglalkozik a munkanélküliség megelőzésének kérdésével sem, nem biztosít munkaalkalmat a munkanélküliek részére.11 2 A gyűlés résztvevői figyelmeztették a kormányt a fentiekből származó következményekre, és követelték, hogy a kormány azonnal kezdjen hozzá a városokkal együtt a munkaalkalmak szervezéséhez, adjon munkanélküli segélyt a biztosítás bevezetéséig a munkanélkülieknek. A Szakszervezeti Értesítőnek egyik számában a cikk írója azzal fenyegetődzött, hogy a közel 30 ezer fős munkanélküli szakszervezeti tag és az ennél is több szervezetlen munkanélküli „egy szép napon megunja a nyomort, és megkerüli a felelős vezetőit, és maga veszi kézbe a nyomor alól való felszabadulásának az irányítását".11 3 Vagyis a szakszervezetek már nem tudják sokáig kézben tartani a I 10 Fó'v. Lt. IV. 1428. Politikai iratok gyűjteménye. Polgármester IX. ü. o. 1923-1926 39 dob. 071715/1926. ikt, Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter levele Budapest Székesfőváros Közönségéhez. II 'Szakszervezeti Értesítő XXIII évf. 1. sz. 1926. jan. 1. A munkanélküliség ügye. 112 Uo, 1 1 'Szakszervezeti Értesítő XXIII. évf. 3. sz. 1926. márc. 1. Munkanélküliség.
