Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A munkanélküliség esetére szóló kötelező' biztosítás és a munkanélkülisegély kérdése az ellenforradalmi Magyarországon 741
766 BAKSAY ZOLTÁN Zala vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése viszont a pozitívan reagáló vármegyékkel ellentétben kereken elutasította az indítványt, mondván: „a munkanélküli segély eszméjét helytelennek és ezen eszmék törvénybe iktatását, törvényhozási rendezését mellőzendőnek tartja."10 5 A megye közgyűlése arra hivatkozott, hogy ahol külföldön a munkanélküliség elleni biztosítást bevezették, eredmény nem született, csak a munkanélküliek száma szaporodott és „a munkakerülés előidézőjévé vált'. Szerintük a biztosítás bevezetése 4%-kal megdrágítaná a termelést, mert az iparnak évi 26 millió aranykorona kiadást jelentene, amit az ipar nem bírna el.10 6 Tehát a már jól ismert tőkés ellenérvet hangoztatták a zalaiak. Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottsága viszont elfogadta a főváros indítványát, és elhatározta, hogy feliratban kéri a népjóléti és munkaügyi minisztertől a munkanélküliség elleni biztosítás törvénybe iktatását. Kérte továbbá a közgyűlés, hogy „a Statisztikai Hivatal 1923. évi munkaprogramjába foglalt munkanélküliségi összeírást" az egész országra kiterjedően hajtsák végre. Javasolta a vármegye a lakásépítkezések folytatását és űjabb népszövetségi kölcsön felvételét a beruházások céljára. A megye azzal viszont nem értett egyet, hogy a fővárosi munkanélküliek 6 milliárd korona téli segélyt kapjanak, mondván, hogy a segély munkakerüléshez vezethet.10 7 A főváros feliratára válaszoló megyék tehát egy kivételével támogatták a főváros kezdeményezését, a munkanélküli segély folyósítását azonban már több megye is kifogásolta. Budapest Székesfőváros törvényhatósági bizottságának 1925. november 4-én és 6-án tartott rendes közgyűlésének 1446/1925. számú határozata a biztosításon túlmenően több javaslatot tartalmazott. Kérte a népjóléti és munkaügyi minisztertől, hogy a biztosításról szóló törvényjavaslatot a Fővárosi Tanács előzetes állásfoglalás céljából minél előbb kapja meg. A kereskedelemügyi minisztertől pedig azt kérte, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a munkanélküliek összeírását az egész országra kiterjedően készítse el. A „nyomorban sínylődök ínséges helyzetére való tekintettel" kérte a népjóléti és munkaügyi minisztert, hogy a tél folyamán a kormánytól eszközöljön ki 6 milliárd korona segélyt a munkanélküliek részére.10 8 Felterjesztésében kérte a közgyűlés a népjóléti és munkaügyi minisztert, hogy az állam lakásépítési akcióját, amit már megkezdtek, nagy erővel folytassák, és indítsanak olyan közmunkákat, amelyeket télen is lehet végezni.10 9 Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter a főváros törvényhatósági bizottságának felterjesztésére 1926. május 31-én válaszolt, több mint egy fél évvel később, mint amikor a felterjesztés megszületett. Válaszában a miniszter arról tájékoztatta a fővárost, hogy a munkanélküliség esetére szóló biztosításra vonatkozó törvényjavaslatot, „amely-10 s Fó'v. Lt. IV. 1428. Politikai iratok gyűjteménye. Polgármester IX. ü. o. 1923-1926. 39 dob. 0070529/1926. ikt. Zala vármegye törvényhatósági bizottságának 1926. május 10-én tartott közgyűlésének határozata. 1 06 Uo. 1 °'Fó'v. Lt. IV. 1428. Politikai iratok gyűjteménye. Polgármester IX. ü.o. 1923-1926. 39 dob. 058779/1926. ikt. Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottságainak 1926. ápr. 22-én tartott közgyűlésének határozata. 108 Főv. Lt. IV. 1428. Politikai iratok gyűjteménye. Polgármester IX. ü.o. 1923-1926. 39 dob. 133507/1925. ikt. Budapest Székesfőváros törvényhatósági bizottságának 1925. évi nov. 4-én és 6-án tartott közgyűlésének határozata, 1 0 9 Uo.
