Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A munkanélküliség esetére szóló kötelező' biztosítás és a munkanélkülisegély kérdése az ellenforradalmi Magyarországon 741
A MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS AZ ELLENFORRADALMI MAGYARORSZÁG 757 Dezső helyettes államtitkár, a Munkanélküliség Elleni Küzdelem Magyarországi Egyesületének elnöke, a Munkaügyi Közlöny szerkesztőbizottságának tagja, aki szociálpolitikával foglalkozott, szólt hozzá elsőnek, aki az állami munkaközvetítésnek és a munkanélküliség elleni biztosításnak is híve volt. Hozzászólásában kifejtette, hogy a kormány elvetette a nemzetközi munkaügyi szervezet ajánlásait, mivel nem akarta elfogadni annak harmadik pontját, amely az elfogadó államot a munkanélküliség elleni biztosítás bevezetésére kötelezi. Szembeszállt azzal a nézettel, hogy a munkanélküli biztosítás demoralizálja a munkást, mondván, hogy a szegénysegély és az ínségakció jobban demoralizál, még sincs senkinek ellen kifogása.5 4 Érdekesen érvelt a másik tőkés kifogás ellen is, amely szerint a munkások a biztosítás következtében munkakerülőkké válnak. A munkanélküli biztosításnak megvannak ez ellen a technikai ellenszerei, mondta: „nem is szólva arról, hogy a mi viszonyaink közt hol van az a munkanélküli segély, amely felment a munkától, mikor maga a munka is alig biztosítja a létminimumot."5 5 Az államot sem kell félteni a kiadásoktól, mondta, mivel bőven megtérülnek ezek a megtakarított közbiztonsági, egészségügyi és szegényügyi költségeken. Véleménye szerint a munkaadókat sem kell félteni a megterheléstől, mert a munkaadónak biztosítás hiányából származó veszteségei messze túlhaladják a biztosításból származó költségeit. A „nemzeti munkaerőben" előálló veszteség, a kivándorlás, az idő előtti megrokkanás, a munkaképesség mellett a munkakészségnek a lehanyatlása a vállalkozásnak is vesztesége. Szerinte ezek az indokok késztették a nemzetgyűlést arra, hogy a legutolsó ülésén utasította a kormányt, hogy a munkanélküliség elleni biztosítás megvalósítása érdekében tegye meg a szükséges lépéseket.5 6 Síkra szállt a munkanélküliségre vonatkozó washingtoni határozat elfogadása és végrehajtása mellett, „hogy a jövőben fenyegető tömeges munkanélküliséggel szemben ne álljunk olyan szánalmasan előkészületlenül és tehetetlenül, mint eddig".5 7 Andor Endre helyettes államtitkár, az Állami Munkaközvetítő Hivatal igazgatója, hozzászólásában azt hangoztatta, hogy a munkanélküliség elleni biztosítás végrehajtásának elengedhetetlen eszköze a hatósági munkaközvetítők működése, mert csak segítségükkel lehet gyorsan megállapítani a munkanélküliek számát és ellenőrzést gyakorolni a munkanélküliségi biztosítás felett.5 8 Szabó József keresztényszocialista nemzetgyűlési képviselő hozzászólásában a munkanélküliség kialakulásának okaival foglalkozott, és szemrehányást tett a kormánynak, hogy nem fogadták el azt a három évvel ezelőtti javaslatát, hogy fordítson legalább kétmilliárd koronát a közmunkákra és az építkezésekre, mert akkor szerinte a bekövetkező munkanélküliséget meg lehetett volna akadályozni. A munkanélkülieken segíteni kell mindenképpen, „mert a nagy munkanélküliséggel nagy nélkülözés jár, a nagy nélkülözés pedig magában hordja a jogos felháborodás, a jogos keserűség minden veszedelmét, mely ha együttesen lobban ki, mindent elpusztíthat, amit meghagyott a háború, és meghagytak a forradalmak".5 9 A munkanélküliség okát nem teljesen s 4 Uo. 5 5 Uo. s ' Uo. 51 Uo. 5 8 Uo. Andor Endre hozzászólása. 1 'Uo. Szabó József hozzászólása. 4 Századok 1983/4
