Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A munkanélküliség esetére szóló kötelező' biztosítás és a munkanélkülisegély kérdése az ellenforradalmi Magyarországon 741
758 BAKSAY ZOLTÁN a kormányzatban kell keresni, mert más országokban is van munkanélküliség de „sehol, egyetlen államban sem sújtja úgy a munkanélküliség a munkásságot, mint éppen nálunk, mert a legtöbb államban van a munkanélküliség esetére szóló törvényes biztosítás, vagy valami más formája a segítésnek".6 0 A képviselő végül is nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy munkanélküli segélyt vagy munkanélküliség esetére szóló biztosítást akar, mindkét megoldás megfelelt volna neki. Mihályfi Dezső, a Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesületének igazgatója kifejtette, hogy a munkanélküliség a gépiparban 1924. augusztus hó első napjaiban 18,79%-ot tett ki, és a munkaidő lecsökkenése miatt az üzemredukció a legjobb foglalkoztatottság időszakához viszonyítva, 22,21 %-ot tett ki. Szerinte a munkanélküliség — mely várhatóan még nőni fog — a drágaság következménye, és a munkanélküliség leküzdése érdekében a drágaságot és a további drágulást kell megakadályozni. A munkásság életnívóját nem béremeléssel, hanem a megélhetés olcsóbbításával kell emelni. A munkanélküliség elleni biztosítás kérdését megkerülte hozzászólásában.6 1 Jászai Samu, szociáldemokrata nemzetgyűlési képviselő a munkanélküliségnek mint jelenségnek marxista magyarázatát adta hozzászólásában — nagy vonalakban a munkanélküliség magyar sajátosságait is érintve. A munkanélküliség felszámolására a már ismert javaslatokat adta elő, és síkra szállt a munkanélküliség elleni biztosítás törvénybeiktatása mellett.6 2 Gál Benő, a Magyarországi Szakszervezeti Tanács titkára a szakszervezetek nevében szólt hozzá a vitához. Rámutatott az életszínvonal általános romlására, amely még súlyosabbá teszi a munkanélküliek helyzetét, és vázolta a munkanélküliség növekedésének alakulását. Kijelentette, hogy eljött annak az ideje, hogy a munka nélkül maradt munkások védelmével az állam foglalkozzon, mert az államnak lenne kötelessége az ország minden polgárának védelmét előmozdítani. Magyarországon ismeretlen a munkanélküliség elleni biztosítás, mutatott rá, pedig a környező államok nagy részében is bevezették. Szóvá tette, hogy „nálunk még ma is vannak olyan államférfiak, akik a munkanélküliség elleni biztosításban valószínűleg azért, mert ez segélyezéssel jár, a munkakerülés előmozdítását látják. Eddig a minden tartalék nélkül vergődő munkanélküliek egyedüli segítője ebben az országban a szakszervezet volt".6 3 Kovrig Béla egyetemi magántanár a Munkanélküliség Elleni Küzdelem Magyarországi Egyesületének titkára, az OTI igazgatója, neves közgazdász és szociológus, aki hivatalból foglalkozott szociálpolitikával, és 1938-ban a miniszterelnökség V. osztályának vezetője lett, hozzászólásában részletesen fejtegette a munkanélküliségnek mint világjelenségnek az okait, hazai és nemzetközi vonatkozásban egyaránt, majd szólt a tanulási és elhelyezkedési lehetőségek óriási korlátairól és ennek a fiatalságra gyakorolt káros hatásáról. Annak a reményének adott hangot, hogy az általa képviselt szociálpolitikai egyesületnek a legközelebbi ülésén már Pap Géza helyettes államtitkárnak módja lesz „a munkanélküliségi biztosítás törvényjavaslatának tervezetét az érdekképviseletek és a szakférfiak bírálata alá helyezni".6 4 A Vass József miniszterelnökhelyettes „által tervbe vett" 6 °Uo. 61 Uo, Mihályfi Dezső hozzászólása. 6 2 Uo. Jászai Samu hozzászólása. 6 3 Uo. Gál Benő hozzászólása. 6 4 Uo. Kovrig Béla hozzászólása.
