Századok – 1983

TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A munkanélküliség esetére szóló kötelező' biztosítás és a munkanélkülisegély kérdése az ellenforradalmi Magyarországon 741

756 BAKSAY ZOLTÁN munkaügyi miniszter támogatja a munkanélküliség esetére szóló biztosítás törvénybe iktatását, és már két tervezetet ki is dolgozott.5 0 Vass József azt is kijelentette, hogy a kormány a költségvetésében 13 millió aranykoronát irányzott elő állami beruházásokra és közmunkákra, de a kettő közötti megoszlás arányát a munkanélküliségre vonatkozó pontos adatok birtokában döntik el. Legfontosabbnak a miniszter a termelés megindítását tartotta. Az építőipari tőkések lapja azzal vádolta a minisztereket, hogy a szakszervezetek nyomására olyan intézkedéseket szándékoznak bevezetni, amelyek a munkásokat arra inspirálják, hogy ne is akarjanak munkát vállalni, és lehetővé teszik a szakszervezetek részére, hogy meghamisítsák a munkanélküliségre vonatkozó statisztikákat, felnagyítsák a munkanélküliek számát.5 1 Hiába berzenkedtek azonban a munkáltatók és szócsöveik, a munkanélküliség esetére való biztosítás ellen, az ügyet nem lehetett levenni a napirendről, mivel országos kérdéssé nőtt. A szakszervezetek kérésére a Szociáldemokrata Párt parlamenti csoportja a munkanélküliséggel kapcsolatban kérte a nemzetgyűlés összehívását. A nemzetgyűlés rendkívüli ülésével egyidejűleg a szakszervezetek nagyméretű munkanélküli tüntető fel­vonulást szerveztek, de ezt a rendőrség az épülethez vezető utak lezárásával meghiúsította. A pártfrakció megbízásából Peyer Károly kétórás beszédben ismertette a munkanélküliek helyzetét, és előterjesztette a szakszervezetek követeléseit. Vass József válaszában ki­jelentette, hogy a kormány néhány milliárd korona hitelt kieszközölt a bankoknál, amelyet a házak tatarozására fognak fordítani, és a jövő évben megkezdik az utak és hidak helyreállítását és egyes területeken a vízlecsapolást. Elutasította a munkanélküli segély folyósítását, mondván, hogy nem lehet az államkincstárt olyan horribilis összeggel meg­terhelni, amit a munkanélküli segély jelent. Megígérte ugyanakkor, hogy a munkanélküli­ség ellen való biztosításról hamarosan törvényjavaslatot fog előterjeszteni.5 2 Ezután az esemény után néhány nappal a munkanélküliség elleni biztosítás kérdésé­ben a Munkaügyi Közlöny országos vitát indított hasábjain, amelyben megszólaltatták a „kérdés tudományos és gyakorlati művelőit". A lap, mintegy a vita bevezetőjeként, kifejtette, hogy az ipari munka jelentőségének megfelelően, törvényszerűen előtérbe kellett állítani a munka szubjektumának - a munkásnak - a jelentőségét is. Ez a felismerés pedig szükségképpen magával hozta a munkások szociálpolitikai igényét, majd pedig az igények jogosságának elismerését. A kielégítésre váró igények között a lap a legsürgősebbnek a munkanélküliség elleni biztosítás bevezetését jelölte meg, és állást foglalt annak sürgős megvalósítása mellett — tekintettel a nagymérvű munkanélküli­ségre.5 3 A munkaügyekkel, társadalombiztosítással, iparegészségüggyel, szociálpolitikával hivatalból foglalkozó köztisztviselők és liberális közgazdászok lapja abból a célból indította a vitát, hogy híveket toborozzon a munkanélküliség elleni biztosítás bevezetésé­nek, de legalábbis felkeltse az érdeklődést a probléma iránt. A vitában a legkülönbözőbb pártállású és társadalmi osztályhoz tartozó emberek fejtették ki véleményüket. Papp 5 0 Vállalkozók Közlönye 24. évf. 30. sz. 1924. júl. 23, Munkanélküliség. "Uo, 5 2 Vas és Fémmunkások Lapja XXX. évf. 17. sz. 1924. szept. 12. A nemzetgyűlés és a munka­nélküliség, 5 3 Munkaügyi Közlöny XI. évf. 16-18. sz. 1924. szept. 15. Munkanélküliség.

Next

/
Thumbnails
Contents