Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A munkanélküliség esetére szóló kötelező' biztosítás és a munkanélkülisegély kérdése az ellenforradalmi Magyarországon 741
A MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS AZ ELLENFORRADALMI MAGYARORSZÁG 755 Végű is a cikkíró kimondta a lényeget, hogy a biztosításban érdekelt tőkések nem elleneznék a kötelező biztosítást a még munkában állók esetében, amennyiben a biztosítást az ő vállalataik bonyolítanák, és a hasznot is a hozzájuk tartozó tőkések zsebelnék be. A tőkések közötti érdekellentét tanulságos példája ez a cikk.4 6 A munkanélküliek megsegítése érdekében indított kampány, amelyhez a keresztényszocialista szakszervezetek is csatlakoztak - nehogy elveszítsék befolyásukat saját munkanélküli munkásaik között — elérte első eredményét, mivel 1924. július 22-én Vass József miniszterelnökhelyettes és népjóléti munkaügyi miniszter, miniszterközi értekezletet hívott egybe a munkanélküliség kérdésében, amelyhez a munkaadók képviselőit is meghívta. Az értekezleten a kormány részéről a miniszterelnökhelyettesen kívül Valkó Lajos kereskedelemügyi miniszter is részt vett. A munkaadói érdekeltségeket Biró Pál, iíj. Chorin Ferenc, Fenyő Miksa, Keleti Kornél, Lichtig Géza, Pintér Oszkár és Kende Tódor nagytőkések képviselték4 7 Az értekezleten Kende Tódor kifejtette, hogy a munkaadói érdekeltségek határozottan állást foglalnak a munkanélküli segélyek ellen. A munkanélküliség megoldását a közmunkák és a közszállítások kiadásával látták célravezetőnek. Az értekezlet azzal telt el, hogy a nagytőke képviselői kifejtették az ipar nehézségeit és foglalkoztatási problémáit. Pintér Oszkár a Magyar Építőmesterek Egyesületének alelnöke, kifejtette, hogy a gyors megoldás érdekében szükséges lenne a közmunkákra előirányzott összegeket már az ősszel felhasználni, mert a havonként felosztott előirányzat olyan minimális, hogy az a munkanélküliség megoldását egy lépéssel sem viszi előre. Rámutatott az építőipar óriási pangására, és kérte a kormányt, hogy olcsó jelzálogkölcsönt nyújtson, valamint a jelzálogkölcsön kamataival is segítse elő az építkezést.48 Kérte ezenkívül: a kormány új, az eddigieknél magasabb lakbért állapítson meg, hogy a háztulajdonosok tataroztatni tudják a házaikat. Valkó Lajos miniszter ígéretet tett arra, hogy az építkezések megindítására intézkedéseket fog tenni. Fenyő Miksa a GYOSZ ügyvezető titkára, a nagytőke prominens képviselője, a tőkés érdekek elszánt védelmezője, aki minden befolyását latba vetette, hogy megakadályozza a munkanélküliség elleni biztosításról szóló törvény bevezetését, szintén szükségesnek tartotta, hogy a kormány megfelelő kölcsönöket nyújtson az iparnak, és ennek érdekében a Népszövetségi Biztosnál tegyen megfelelő lépéseket. Chorin Ferenc, Biró Pál, Lichtig Géza a gyáripar súlyos helyzetét ecsetelték. A kormány tagjai kilátásba helyezték, hogy a kérdés behatóbb megvizsgálására újabb ankétot szerveznek.4 9 A nagytőke tehát a munkanélküliség gondját a kormányra igyekezett hárítani, mégpedig úgy, hogy az intézkedések hasznát is a nagytőke fölözze le. A nagytőke a későbbiek során is ezt az álláspontot képviselte. Azonnal támadó cikket jelentetett meg az Építőiparosok Szövetségének a lapja, a Vállalkozók Közlönye, amikor az általuk képviselt tőkés csoport tudomására jutott, hogy Valkó Lajos kereskedelemügyi miniszter helyesli, hogy a Budapest környékén lakó munkanélküliek utazási kedvezményt kapjanak, továbbá, hogy Vass József népjóléti és 46 Uo. 4 7 Vállalkozók Közlönye 24. évf. 30. sz. 1924. július 23. A munkaadók érdekeltségének állásfoglalása a munkanélküliség ügyében. 48 Uo. 49 Uo.
