Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Láng Imre: Az Egyesült Államok "új semlegessége" az 1930-as években 48
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK „ÚJ SEMLEGESSÉGE” AZ 1930-AS ÉVEKBEN 65 Az a tény, hogy a szenátus a külügyi bizottságának állásfoglalása alapján egyhangúlag elfogadta a kormány törekvéseit vakvágányra juttató, a pártatlanság kötelezettségét előíró törvénytervezetet, az amerikai külpolitika céljairól és módszereiről vitatkozó tábor differenciálódásának tünete volt. A világpolitika eseményei mindjobban kikezdték a hagyományos semlegeség doktrínáját; fokozódtak a doktrína életképességét megkérdőjelező kételyek, nőtt az aggodalom, H6gy nem sodomá-e háborúba az Egyesült Államokat a semlegességi jogokhoz való ragaszkodás. A leszerelés ügyével kapcsolatos fejlemények kiábrándítólag hatottak a kollektív biztonság amerikai híveire, rombolván annak az elgondolásnak a hitelét, hogy az Egyesült Államok a világbékét védelmező nemzetközi együttműködés részvevőjeként őrködik majd a saját biztonsága felett. Új koncepció került előtérbe, amelynek növekvő hangerejű propagátorai elvetették az amerikai semlegességnek mind a hagyományos, mind a nemzetközi együttműködés szószólói által módosított értelmezését. Azt állították, hogy az Egyesült Államok súlyos, biztonságát veszélyeztető kockázatot vállal magára, akár arra tesz kísérletet, hogy háború idején érvényt szerezzen semlegességi jogainak, amiket a hadviselők — példa erre a világháború - nem tartanak tiszteletben, akár részt vesz a nemzetközi béke fenntartásában. Az új koncepció, amelynek középpontjában a külföldi konfliktusokba sodródás veszélyének elhárítása állt, eszmei muníciót szolgáltatott a nemzetközi helyzet éleződése következtében mindinkább indokoltnak tartott izolacionizmus számára.4 6 Az alapelveket Charles Warren, a Wilson-kormány hajdani igazságügyminiszter-helyettese dolgozta ki, és tette közzé „Egy semleges gondjai” című tanulmányában. Warren gondolatmenetének az volt a magva, hogy a háborúba sodródás fő veszélyforrása az amerikai állampolgárok és a hadviselők közti kereskedelmi kapcsolatokban rejlik, következésképp az Egyesült Államok oly módon védekezhet a veszély ellen, ha valamennyi hadviselő fél viszonylatában lemond a kereskedelemhez való semlegességi jog hangoztatásáról.4 7 4 6 Az izolacionizmus az Egyesült Államok nemzetközi pénzügyi kapcsolatainak szférájában is éreztette hatását. -1934. április 13-án hatályba lépett a törvényjavaslat benyújtója, Hiram Johnson szenátor nevén ismertté vált Johnson Act, amely megtiltotta kölcsönök nyújtását az amerikai kormánnyal szemben fennálló kötelezettségeik teljesítésével hátralékban levő kormányok számára. A törvény közvetlen előzménye a Hoover-moratórium lejártával beállt helyzet volt: behajthatatlanná váltak az amerikai kormány világháborús eredetű és más követelései. A két fő adós Anglia és Franciaország volt. Anglia rugalmasabbnak bizonyult. 1933-ban két ízben jelképes fizetéseket eszközölt, de ezek csak akkor mentesítették volna a kölcsöntilalom alól, ha a továbbiakban törleszti az előírt részleteket. Ez nem történt meg. Hull: i. m. 381-382.; FRUS 1934. Vol. I. Washington, 1951.525-542.; a törvény szövegét 1. The Problem of International Investment. London, Toronto, New York, 1937.196. 4 ''Charles Warren: Troubles of a Neutral. Foreign Affairs, 1934. Vol. XII. No. 3. 377—394. - Warren az 1914-1917 közti semlegességi időszak tapasztalataiból knndulva jogi fikciónak minősítette, hogy az amerikai állampolgárok mint semleges ország polgárai jogosultak kereskedelmi kapcsolatok fenntartására a hadviselőkkel. Megállapítását arra alapozta, hogy az amerikai kormány ismételten tiltakozott a semlegességi jogok megsértése ellen, de a hadviselők sem akkor, sem a későbbiek folyamán nem ismerték el, hogy jogsértés történt. Következtetése az volt, hogy a nagyhatalmak közti jövőbeli háborúban a hadviselő felek a győzelmük elősegítése érdekében szükségesnek tartott módon fogják kezelni a semleges ország kereskedelmét, a semlegességi jogok érvényesítésének igényével fellépő Egyesült Államok pedig valószínűleg háborúba sodródik. Azt javasolta, hogy az Egyesült Államok azonnal megalkotandó törvénnyel tiltsa meg a hadviselésekéi való vitákra okot adó tevékenységeket, köztük az ellentétek fő forrását jelentő fegyverszállításokat és kölcsönnyújtásokat. S S Századok 1983/1
