Századok – 1983
FOLYÓIRATSZEMLE - Ratzlaff; Robert K.-Schick; James B.: A korai amerikai köztársaság (1789-1848) a mai amerikai történelemtankönyvekben 697
FOLYÓIRATSZEMLE 697 erre a sorsra, nem mindig világos. Néhányat bizonyára a könnyű pénzszerzés lehetősége ragadott meg, míg másokat valószínűleg torozatos csapások értek, s csak végső elkeseredésükben folyamodtak ehhez a megoldáshoz. A vadászó csoportok sokszor támogatták az útonállók bandáit, sőt néha aktívan részt vettek egy-egy rajtaütésükben. Noha a törvények South Carolinaban elősegítették az új telepeseknek a könnyű földhözjutást, az ismert banditák 50%-a nem rendelkezett földtulajdonnal. Ez is mutatja, hogy sem a mezőgazdasági munka, sem a földtulajdon nem jelentett vonzerőt számukra. A banditák azonkívül, hogy félelmet keltettek minden telepesben, még egy kevésbé kézenfekvő veszélyt teremtettek: a rabszolgarendszer megszilárdulását veszélyeztették. Nemcsak rabszolgákat raboltak, hanem néhány menekülőnek segítettek is a szökésben. A veszély nyilvánvaló: nem alakulhat ki biztonságos rabszolgatartó rendszer egy olyan területen, ahol banditák rabszolgákat raboltak, vagy segédkezet nyújtottak szökésükhöz. A feldühödött regulátorok, akik nemcsak tulajdonukat, hanem életüket is féltették, börtönt, helyi törvénykezést követeltek, nyilvános iskolákat, hogy a gyerekek „ne bűnös tudatlanságban nevelkedjenek, minden bűnre hajlandóságot mutatva”. 1769-re a regulátorok mozgalma célt ért. A gyarmat törvényhozó gyűlése elfogadta a Circiut Court törvényt, mely létrehozta a gyarmat 4 jogi körzetében a bíróságok, börtönök és a sheriffek intézményét. Ugyanekkor hoztak egy vadvédelmi törvényt is. Egy évvel korábban pedig a regulátorok 6 jelöltjét beválasztották a gyarmat törvényhozó gyűlésébe, és megalapították az egyházközségeket is. A regulátorok sikere arról tanúskodik, hogy volt már befolyásuk a határmenti területeken, de ezentúl arról is, hogy megkapták a tengerparti részek vezető rétegeinek támogatását is. Csak az Angliával vívott háború szakította félbe a két terület „egyezkedését”. A kereskedelem is egyre élénkebbé vált, hiszen a vezető rétegek gazdasági érdeke azonos volt. Egészen addig, míg a belső területeken a telepesek nagy része nem rendelkezett nagyobb számú rabszolgával, a part menti területek vezető rétege nem ment bele abba, hogy újra szabályozzák a képviseleti rendszert. Ennek ellenére a társadalmi és politikai egyenlőség csírái már a regulátorok idejében megmutatkoztak. A határ menti területek csak hosszú idő múlva váltak ültetvényes társadalommá, de a farmerek már megkezdték a saját képükre formálni a határvidéket. (The William and Mary Quarterly, Vol. 38, No. 4. October 1981. 661-680.1.) g g ROBERT K. RATZLAFF-JAMES B. SCHICK: A KORAI AMERIKAI KÖZTÁRSASÁG (1789-1848) A MAI AMERIKAI TÖRTÉNELEM TANKÖNYVEKBEN A tanulmány szerzői, a Pittsburg State University munkatársai azt vizsgálták, hogy a mai amerikai történelem tankönyvek mit írnak hazájuk történelmének 1789—1848 közé eső időszakáról. Először is sietve leszögezik, hogy a mai amerikai kollégiumok történelem tankönyvei körülbelül ugyanannyiba kerülnek, sokkal vékonyabbak és sokkal tetszetősebbek, mint 40-50 éves elődeik. Érdekes, hogy míg régebben 600 —700 oldal volt egy ilyen tankönyv, a mai átlagos oldalszám 455. Tehát az első feltűnő különbség a jelentős terjedelemcsökkenés. A modern történelem tankönyvekben sokkal több az illusztráció, a színes és fekete-fehér fotók, a térképek, táblázatok, statisztikák, van benne jó pár esszé, életrajz, eredeti forrás és bővebbek a kultúrtörténeti fejezetek is. Az oldalszám felől megközelítve a tartalmat, a legjobban az 1840—1848-as időszak járt, hiszen százalékos arányban ma körülbelül ugyanannyit foglalkoznak ezzel a témával, mint korábban. Az 1789-1840 közötti négy időszak (1790-es évek, 1800-1815, 1815-1828, 1828-1840) már sokkal rosszabbul járt. Ezeknél a kérdéseknél általános teijedelemcsökkenés ügyelhető meg. Úgy tűnik, a diplomáciatörténet veszített értékéből a mai amerikai történészek szemében. Erre a legjobb példa, hogy lényegesen kevesebbet foglalkoznak az 1790-es évek francia -amerikai kapcsolataival, mint korábban. Ugyanakkor a gazdaságtörténet sokkal hangsúlyosabb szerepet kapott. Az erről szóló tizenegy téma közül csak három érdemelt kevesebb figyelmet, mint ezt megelőzően, míg a többi kilencnek vagy legalább ugyanannyi, ha nem több oldal jutott. A politikatörténeti fejezetek is inkább gyarapodtak, mint csökkentek. 13 Századok 1983/3
