Századok – 1983
TÖRTÉNETI IRODALOM - Die Habsburgmonarchie 1848-1918 Band III. (Ism.: Szász Zoltán) 692
TÖRTÉNETI IRODALOM 695 problémája" c. 96 oldalas történeti esszéje („historisch-politische Betrachtungen”) a magyar nacionalista gondolkodás és nemzetiségi politika lineáris fejlődésrajzát koncentrikusan felépített fejezetekben adja elő. A fogalmazási fordulatokban gazdag elemzést a szellemtörténet magyar változatának észtétizáló megközelítésmódja hatja át. A kiindulás a polgári magyar nemzet és az ország soknemzetiségi jellege közti feszültség eszmetörténeti leírása. A szerző az 1790—91. évi országgyűléstől kíséri végig azt az inkább látens szándékot, hogy törvényhozási, igazgatástechnikai és iskolai eszközökkel folytatott magyarosítás útján „Magyarország átalakuljék egy tisztán magyar nemzeti és központosított állammá” (1209.1.). A végső magyarázatot a politikai romantikában megfogalmazott félelemkomplexusban keresi, ami 1867 után tovább erősödött. Nagyobb engedmény, nemzetiségi autonómia a nemesi ország örökösei számára ,egyenlő lett volna az önfeladással, öngyilkossággal” (1303.1.) Az 1849. és 1868. évi nemzetiségi törvények sem lettek valósággá, s a magyarországi kísérlet (melynek állomásaival külön foglalkozik) nemcsak elidegenítette a nemzetiségeket, hanem a magyarság számára is nehezítette a valós helyzet, a centrifugális erők felismerését. A kötet zárófejezetét Robert A. Kann írta „A Habsburg-monarchia nemzetiségi kérdésének problematikájához" címmel Ez az eszmefuttatás a tanulmányok tanulságainak összegezése, a nemzetiségi kérdés rekapitulálása. Kann fenntartja azt a nézetét, hogy „a nemzetekfeletti államszervezet a soknemzeti államban elvben nem lehetetlenség” (1309. L), majd leszögezi, hogy a birodalom „etnikaitopográfiai” feltételei mellett a megerősödő nemzeti tudat, a nemzetiségi társadalmak külön mikrokozmoszokká fejlődése, egy kiegyenlítődési tendencia, s az ezekből következően is kényszerű külpolitikai mozgáskorlátozottság — mely a Monarchiát egy a világháborúban eleve vesztesként induló táborba vitte - együttesen vezettek a felbomláshoz. írását azzal a feltevéssel zárja, hogy a nemzetállamokat talán nem túl távoli jövőben felválthatja a soknemzetiségű államiság, amely azonban csak teljes nemzeteket foglalhat magába, nem pedig jórészt torzókat, mint a Habsburg-monarchia. A nagy szerkesztői gondossággal készített, körültekintően jegyzetelt kötetet több mint százoldalas mutató és az 1910. évi népszámlálás alapján megtervezett nagyalakú, színes etnográfiai térkép egészíti ki. Olyan mű ez, amelyet valóban a Monarchia-kutatás értékes kézikönyvei közé kell sorolni. Szász Zoltán