Századok – 1983
FOLYÓIRATSZEMLE - Kossok; Manfréd: A felvilágosult abszolutizmus Spanyolországban 493
FOLYÓIRATSZEMLF, 493 létrejöttét legjobban a közös fenyegetó'dzések és bosszúakciók sora mutatja, összetartozásukat néha szimbolikusan is megerősítették, mégpedig egy sajátos nyelv kialakításával. A kalózok legismertebb jelképe a zászló volt, amelynek különböző változatai léteztek, de megfigyelhető a választott képek azonossága. A leggyakrabban használt szimbólum a koponya, a halálfej, különböző szúró fegyverek és a homokóra volt. A zászló célja főleg az áldozat megijesztése volt, de ékes bizonyítéka annak is, hogy a kalózok tisztában voltak saját sorsukkal, azzal, hogy előbb-utóbb ők is áldozattá válhatnak. Kortárs megfigyelők a kalózok számának növekedését annak tulajdonították, hogy a spanyol örökösödési háború után leszerelték az angol flotta jelentős részét, s mintegy 45 ezer embert bocsátottak el. 1726-ra azonban a kormány intézkedései hatására jelentősen csökkent a kalózok száma. Maguk a kalózok is közrejátszottak saját pusztulásukban. Gazdaságilag parazita csoportot alkottak, akik a merkantilista rendszeren élősködtek, ráadásul földrajzilag is szét voltak szóródva. Akárhogy is próbálták, nem tudták kiépíteni a személyi utánpótlás rendszerét, és képtelenek voltak az erejüket egyesíteni. így válhattak hosszú távon — szervezettségük hiányai folytán — maguk is könnyű zsákmánnyá. A kalózok: angol-amerikai szegény emberek egy csoportja létrehozott egy olyan világot, ahol a maguk választása szerint élhettek. Ezek az emberek annyira távol álltak a tradicionális hatalomtól, amennyire ez a 18. században ez egyáltalán lehetséges volt. Kívül éltek egyházon, családon, kötelező munkán, a tenger elválasztotta őket az államhatalomtól, és létrehoztak egy sajátos egalitariánus kísérletet. A kalózkodás szociális háttere, a közös tudatosság és egyenlőségre törekvés jelentős tanulsággal szolgálhat a dolgozó szegények szociális és kulturális helyzetének vizsgálatakor. Olyan törekvéseket és eredményeket láthatunk itt, amelyeket normális körülmények között alighanem elnyomtak volna a mindennapi élet hagyományos erőviszonyai. (The William and Mary Quarterly, Vol. 38., No. 2. April 1981. pp. 203-227.) B. B. MANFRED KOSSOK: A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS SPANYOLORSZÁGBAN A felvilágosult abszolutizmus a modern spanyol történelem napjainkban is középpontban álló problémája, melyet az egymást követő generációk a legkülönbözőbb módon értelmeztek. Az angol és a francia példából kiindulva, sokan az ideológiai komponensekre szűkítették le elemzésüket, mások a polgári átalakulás előfejezeteként ábrázolták III. Károly időszakát, s relativizálták az 1808 utáni forradalmak jelentőségét; többen pedig kísérletet tettek arra, hogy Portugáliával, Közép- és Kelet- Európával összevetve kimutassák a spanyol út sajátosságait. Pierre Vilar és Jaime Vicens munkái eredményeként az utóbbi időszakban az is megfigyelhető, hogy a politikai, intézménytörténeti és ideológiai megközelítést egyre inkább háttérbe szorítják a szociálökönómiai-strukturális folyamatok kimutatására irányuló törekvések. Manfred Kossok az utóbbi irányzathoz kapcsolódva a 18. sz.-i spanyol fejlődést két alaptendencia összefonódásából kiindulva vizsgálja. Megállapítja, hogy az ország 17. sz. végére kiteljesedő társadalmi-, gazdasági-, politikai válsága az örökösödési háború hatására az állam széthullásával fenyegetett. A változtatások szükségessége a század elején, tehát a felvilágosodástól függetlenül fogalmazódott meg, a próbálkozások sikere hosszú távon pedig azon múlott, hogy sikerül-e reformok útján a modernizált államstruktúra és a mozdulatlanná merevedett társadalmi struktúra közötti antagonizmust feloldani. V. (Bourbon) Fülöp (1700-46)) így eleve nem gondolhatott a tradicionális abszolutisztikus kormányzás újrafelvételére, a gazdasági-társadalmi fejlődés dinamizálására hivatott polgárság gyengesége azonban ellentmondásos helyzetet eredményezett. 1707-ben bevezetett rendelete (Decretos de nueva planta) jelentős előrelépést jelentett ugyan a központi hatalom megerősítése, a francia tapasztalatokra támaszkodó, Spanyolországot Kasztüia mintájára „uniformizáló” tervek meg- 13 13 Századok 1983/2
