Századok – 1983
TÖRTÉNETI IRODALOM - Korom Mihály: Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya és a fegyverszünet (1944-1945) (Ism.: Föglein Gizella) 480
480 TÖRTÉNETI IRODALOM — ide számítva a népszámlálásokkal kapcsolatos kiadványok mezőgazdasági vonatkozású adatait is — valamennyi társadalmi-gazdasági szakterület közül a leggazdagabban vannak dokumentálva, akár a statisztikailag számba vett jelenségek körét, az adatok területi tagoltságát, akár időhorizontját nézzük. A füzet részletes és pontos áttekintést nyújt a legfontosabb községsoros agrárstatisztikai jellegű forrásokról. Elsőnek a hivatalos magyar mezőgazdasági statisztika eddigi három legnagyobb vállalkozását, az 1895., 1935. és 1972. évi általános mezőgazdasági összeírásról készült kiadványokat mutatja be. Ezután kerít sort a mezőgazdaság egyes részterületeit (földterület, művelési ágak, állattenyésztés stb.) felölelő statisztikai publikációk ismertetésére. Bemutatja a füzet azt a kiadványsorozatot is, amely visszapillantást nyújt az 1970 előtti általános és a fontosabb egyéb mezőgazdasági statisztikai felvételek több évtizedet átfogó összehasonlító eredményeiről. Ezt követi a mezőgazdasági népességgel kapcsolatos községsoros adatforrások bemutatása. Ennek keretében - a 18-19. századra vonatkozó források után — részletesen foglalkozik a 20. századi népszámlálások kiadványainak mezőgazdasági vonatkozású - főként foglalkoztatásstatisztikai — községsoros anyagával. A füzet befejező része összefoglalóan tájékoztat az ismertetett publikált forrásokban szereplő agrárvonatkozású adatok számáról és megoszlásáról. Az összes adathely száma községenkint meghaladja a kétezret. Az adathelyekből közel félezer az állatállományra vagy általában az állattartásra, 350 a mezőgazdasági népességre, a többi a földterületre, annak minőségére, művelésére, birtok- és üzemnagyságra vonatkozik. Ez utóbbi kategórián belül alig 70-80 adathely érinti a gazdaságok felszerelését (épületek, gépek, munkaeszközök stb.) és biztosítási viszonyait. A kiadványt forrásjegyzék és az állatösszeírási kiadványok adathelyeircíl készült összesítő kimutatás zárja le. Kápolnai Iván jól áttekinthető, könnyen kezelhető és rendkívül pontos, megbízható községsoros agrárstatisztikai tájékoztatója műiden bizonnyal nélkülözhetetlen segédeszköze lesz az agrártörténeti és helytörténeti kutatásnak. KOROM MIHÁLY: MAGYARORSZÁG IDEIGLENES NEMZETI KORMÁNYA ÉS A FEGYVERSZÜNET (1944-1945) Akadémiai Kiadó, 1981.522 I. Bellér Béla A népi demokratikus hatalom létrejötte Magyarország legújabbkori történetének nemcsak egy korszakát zárta le végérvényesen, de egyúttal annak egy alapjaiban új fejezetét is megnyitotta. Korom Mihály könyvének címe tulajdonképpen e nyitásra - a népi demokratikus hatalom megszületésére és központi végrehajtó szervének kezdeti tevékenységére - utal, valójában azonban a kötet ennél jóval szélesebb körben és tágabb határok között mozog. A szerző vizsgálódásában és mondanivalójában egyaránt nagy súlyt helyez - a címben jelzetteken túl - mind az új hatalom megszületése, mind pedig a fegyverszüneti szerződés aláírása előzményeinek árnyalt és differenciált ábrázolására is. A kötet ennek a lényegében 1944 második felétől 1945 elejéig tartó folyamatnak a bemutatásával arra kíván rávilágítani, hogy különösen ekkor az egész magyar nemzet sorsa és jövője szempontjából kulcskérdéssé vált, vajon létezik-e olyan politikai tényező, amely képes a hitleri Németországgal szövetséges állam legfelső vezető köreiből is bizonyos erőket bevonni a fasizmus elleni küzdelembe politikai, katonai és diplomáciai téren egyaránt. Végigkíséri a kötet a legkülönbözőbb elvi alapokon álló és szervezettségű politikai csoportosulásoknak azon elképzeléseit, terveit és kísérleteit, hogy céljaiknak és eszközeiknek megfelelően a lehető legkisebb áldozatok és veszteségek árán vezessék ki az országot a második világháborúból. Az uralkodó körök angolszász orientációjú csoportjának a német megszállást követő kapcsolatfelvételi kísérletei, valamint a román kiugrás után a Horthy Miklós kormányzó szűkebb körében és a koronatanácsban körvonalazódott elképzelések a politikai hatalom átmentése érdekében kizárólag a nyugati szövetségesek irányába történtek. A Szovjetunióhoz is fordulás szükségességét a kormányzó csupán akkor ismerte fel, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a németek által megszállt országot egyedül a Vörös
