Századok – 1983
TÖRTÉNETI IRODALOM - Kállay István: A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711-1848 (Ism.: Máthé Gábor) 466
466 TÖRTÉNETI IRODALOM A válogatást végző, bevezetést író és jegyzeteket készítő Hargitay Emilnek nem volt könnyű dolga, amikor útmutató áttekintést kívánt adni ezen másfél évszázad politikai történetéről is. Általánosságban elmondható, hogy e bonyolult, ellentmondásoktól terhes kor ábrázolása elfogadhatóan sikerült. Néhány részletkérdésben azonban sajnálatos módon figyelmen kívül hagyta a történettudomány újabb eredményeit, s már meghaladott álláspontokat közöl egyes kérdésekben. így például az első kötetben a 41-42., 46., 48., 49., majd a 435—437. oldalakon, és a második kötetben a 104., 228-229. oldalakon. Ezek a kisebb jelentőségű pontatlanságok - vitatható helyességű megállapítások - természetesen nem érinthetik a kétkötetes forráspublikáció hasznosságát, sem a válogatás, vagy a szerkesztés vitathatatlan érdemeit! Pusztán arról van szó, hogy e bonyolult, ellentmondásoktól terhes korszak történetének összefoglalása valamivel több figyelmet, utánajárást kivánt volna Hargitay Emiltől. Talán szerencsésebb megoldás lett volna csupán időrendi áttekintést csatolni a kiadványhoz, ami nagyobb segítséget nyújthatott volna a kötet forgatóinak és használóinak a vázlatos - és nem egy esetben pontatlan - politikatörténeti áttekintéseknél. Ugyanígy nem ártott volna a már kialakult gyakorlatot követni a névmutató készítésénél is. Nevezetesen a megjelölt személyek életrajzi adatainak feltüntetése 0. pl. Kemény János vagy Bethlen Miklós önéletírásának kiadását) a jelenleginél több segítséget adott volna a levelestár olvasóinak. Azt már csak félve merjük fölvetni - hiszen ugyancsak ritka dolog az újabb kori kiadványainknál -, hogy egy helységnévmutató és egy tárgymutató is elkelt volna ennél a nagy korszakot átfogó és rendkívül témagazdag for forráskiadványnál. A „Régi Magyar Levelestár” e tényleges vagy talán csak vélt hiányosságokkal együtt minden bizonnyal nagy és megérdemelt sikert fog aratni nemcsak a korral foglalkozó történészek, de a szélesebb olvasóközönség körében is. S a Magvető Kiadó példája talán serkenteni fogja a többi könyvkiadót is, hogy az eddiginél nagyobb részt vállaljon a forráskiadás felbecsülhetetlen hasznú munkájából. Nagy László KÁLI A Y ISTVÁN: A MAGYARORSZÁGI NAGYBIRTOK KORMÁNYZATA 1711-1848. Akadémiai Kiadó. Budapest 1980. 337 lap Szerkesztő: Ember Győző A Magyar Országos Levéltár hatóság- és hivataltörténeti sorozatában megjelent kötet nagy feladatra vállalkozott: a későfeudális-kori nagybirtok szervezetét és igazgatását mutatja be. Ilyen vállalkozás ugyan eddig még nem volt a magyar történetírásban, a munka mégsem előzmények nélkül való. A korabeli irodalom figyelmét elsősorban a mezőgazdasági termelés kötötte le, így kevésbé foglalkozott a birtokkormányzat kérdéseivel. Az első egykorú szerző Nagyváthy János, aki a magyar gazdatisztről szóló munkájában a termesztés, tenyésztés, építés, adás-vevés, árendába adás mellett foglalkozik a „rendelés-tevéssel”, a jobbágyokkal való bánással, a fel vigyázassa!, a rendtartással és a számadások, leltárak készítésével. Munkáját jól egészíti ki a keszthelyi uradalom ügyészének, Carolus Pfahlernek Jus Georgicum című munkája. Sok vonatkozásban értékes támpontokat nyújt Frank Ignác A közigazság törvénye Magyarhonban című műve. Több közlemény jelent meg - elsősorban a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemlében - uradalmi utasításokról, instrukciókról. Kormányzati részt is tartalmazó uradalomtörténetet először a Domanovszky Sándor által szerkesztett sorozatban tettek közzé. Az ő érdeme, hogy a megjelent kötetek a birtok külső történetén túl a rajta folyó gazdálkodást és igazgatást is igyekszik bemutatni. Valamennyi munka levéltári kutatásokon alapult, és tárgyát időben a politikai történet korszakaitól függetlenül próbálta elhatárolni. A magasabb birtokkormányzat működésére azonban a Domanovszky-sorozat sem fordított figyelmet; megelégedett az uradalmi szint ismertetésével. Feltűnő, hogy a sorozat minden kötetében — nyilván Domanovszky hatására — csaknem ugyanazt olvashatjuk a birtokigazgatásról.
