Századok – 1983
TÖRTÉNETI IRODALOM - Gjuzelev; Vassil: The Proto-Bulgarians. Pre-history of Asparouhian Bulgaria (Ism.: Niederhauser Emil) 461
TÖRTÉNETI IRODALOM 461 számol a pogányságnak a messzi századokba sugárzó hatásával, és a pogányság csődjét vallásilag elsősorban magának a pogány hitnek az egyistenhit felé vezető fejlődéséből, annak belső társadalmi szükségletéből vezeti le. Mégsem kendőzi el az új hit felvételében kifejeződő történelmi jelentőségű előrelépést, a nagy és radikális szakítást. Éppen most, amikor a kereszténység orosz államvallásként történő felvételének, 988-989 teljesítményének legnagyobb kerek történelmi jubileuma előtt állunk, Ribakov nemzetközi jelentőségű műve a kellő időben adta meg az egyik szükséges alapot a pogány hit és a kereszténység szláwilágbeli cseréjének elemzéséhez, e folyamat általános és sajátos mozzanatai feltárásához. Elsősorban tőle remélhetjük, hogy a Kijevi Rusz történetéről előkészítés alatt álló műveiben az új vallás vonatkozásában is eredménnyel tovább munkálja problémakörét. Dolmányos István VASSIL GJUZELEV: THE PROTO-BULGARIANS. PRE-HISTORY OF ASPAROUHIAN BULGARIA (Sofia), 1979, Sofia Press, 76 1. A BOLGÁR-TÖRÖKÖK. AZ ASZPARUH-FÉLE BULGÁRIA ŐSTÖRTÉNETE A magyar történészek számára sem érdektelen a fiatalabb bolgár medievista nemzedékhez tartozó kutató munkája. Gjuzelev szélesebb olvasóközönség, illetve elsősorban a külföld tájékoztatása érdekében foglalja össze a gyér forrásadatok és az eddigi szakirodalom alapján a protobolgárok történetét, akiket nálunk a szakirodalomban bolgár-törökök néven szoktak emlegetni. Gjuzelev áttekintést ad a bolgár-török etnikum kiválásáról a türk-altáji csoportból, fokozatos nyugatra vándorlásáról, a nyugati türk, majd a kazár uralom alatti helyzetükről, végül a Kubrat halála utáni szétvándorlásról, amelynek során az egyik rész a helyén maradt a Kaukázustól északra eső területen, a másik a Volga és a Káma vidékére vándorolt, ahol a 14. századig maradt fenn, egy rész Pannóniába került, onnan pedig Észak-Itáliába, illetve a Balkán délnyugati vidékére, és egy részük a mai bolgár állam ősét alapította meg. A legrészletesebben a Szalonikitól északra letelepült bolgártörökökkel foglalkozik, akik olykor Bizáncot is támogatták. Rövid áttekintést ad gazdasági és társadalmi szervezetükről, a katonai demokrácia rendszerének kialakulásáról. Megállapítja, hogy a teljes nomadizáláson és az állandó téli szállásos nomadizáláson keresztül a megtelepült életmódhoz és a földművelés kezdeteihez is eljutottak. Érdekes a kultúráról szóló fejezet, amely vallási képzeteikről tájékoztat, és szovjet ásatások eredményei alapján anyagi kultúrájukról is jó képet nyújt. A bolgár állam létrehozásának történetét azonban már nem tárgyalja. A könyv elsőrendű érdeme, hogy a bolgár nyelvben nem tájékozott szakember számára megbízható összefoglalást ad a kérdés kutatásának legújabb eredményeiről. Niederhauser Emil
