Századok – 1983
BESZÁMOLÓ - 800 éves a magyar hivatali írásbeliség (Borsodi Csaba) 450
BESZÁMOLÓ 455 Sinkovics István: Az írásbeliség oktatása egyetemünkön a 18. században Az előadás az ELTE elődjén folyó oktatást tekintette át azután, hogy az egyetem vezetését az államhatalom vette át. A középkori egyetemeken nem oktatták külön az írásbeliség tárgyait. Miután az államhatalom átvette az oktatás irányítását, az oklevéltan, a címertan, a pecséttan, az érem- és régiségtan bekerült a tantárgyak közé. 1777-ben Pray György kapott megbízást az oklevéltan tanítására, míg a pecsét- és címertant Wágner Károly oktatta, akit családtörténészként ismertek. 1780-ban azonban II. József nyugdíjazta őket, majd Prayt visszahelyezték egyetemre, de a címertan és a pecséttan tanárának. Az oklevéltan oktatását Cornides Dánielre, halála után pedig Schwartner Mártonra bízták. Az oklevéltan bevezetésével az írástan oktatása is meghonosodott egyetemünkön. Arra vonatkozóan, hogy mit tanítottak, jó támpontot ad a fennmaradt forrásanyag, a tanítást végző professzorok kéziratai. Mind Pray, mind pedig Cornides készített összefoglalást az oklevéltanról. Ezek a munkák a német diplomatikusok hatását mutatják, de Pray külön hangsúlyt helyezett arra, hogy a magyar okleveles gyakorlatot megismertesse a tanítványaival. Az oklevéltan meghonosodása, művelése nagyon sokat segített abban, hogy egyre nagyobb figyelmet fordítottak a magyar történelem forrásainak feltárására. Gerda Mraz: (az Institut für österreichische Kulturgeschichte igazgatója, Wien) Das ABC-und Namenbüchlein Josephs. II. (1744.) Gerda Mraz előadásában egy kultúrtörténeti, írástörténeti ritkaságot és a magyar történelem számára is értékes forrást mutatott be, II. József gyermekkori ABC-s névkönyvét. A könyvecske korabeli képekkel, magyarázatokkal illusztrálva ad ismereteket arról, hogy mit és milyen formában tartottak lényegesnek megtanítani a gyermek császárnak. A munka pedagógiai szempontból is nagyértékű. A fogalmak mellett többféle kézírástípust is bemutat a könyv. Sajnos, hazánkba még nem jutott el a kiadás, pedig használni lehetne az oktatásban is. Máthé Gábor: A belügyi igazgatás és irányítás írásbelisége a dualizmus korában A közigazgatás mint hierarchizált szervezet centralizáció-decentralizáció és a dekoncentráció ellentétpárján alakult. A területi tagozódás függvényében háromszintű szervezetrendszert eredményezett, amelyben a heterogén képesítési feltételek szerint szakfeladatok ellátására alkalmas állami tisztviselők és az önkormányzati tisztségviselők működtek. A jogállam a közigazgatás jogszerűségét állította előtérbe, s a jogszabályok betartását a közigazgatási hatóságoktól is megkövetelte. A közigazgatás expanziója azonban e formalizált szervezetben a szükségszerűen bürokratikus eljárást igyekezett szétfeszíteni. Az előadás a Belügyminisztérium rezervált iratainak áttekintésével példázta az ellentmondásos jogi szabályozást, a fórumok párhuzamos működését. Rámutatott arra, hogy míg a kormányzati szinten az ügykörök szabályozatlansága, a hatásköri átfedések
